Kossuth tér: csak kérhet a kormány

Tegnap nem járt sikerrel, ezért ma folytatódik az a tanácskozás, amelyen a kormányzat azt szerette volna elérni: a Kossuth téren tüntető szervezetek adjanak módot rá, hogy október 23-án a téren sor kerülhessen az oda tervezett ünnepi eseményekre. Az alkotmányjog szakértője szerint a Miniszterelnöki Hivatalnak már rég meg kellett volna teremtenie az ünneplés feltételeit, hiszen számíthatott rá, hogy most sem mennek majd simán a dolgok. Területfoglalási engedéllyel nem lehet felülírni a gyülekezési törvényt.

2006. 10. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenleg is szabályszerűen demonstrál a gyülekezési törvény alapján több szervezet a Kossuth téren – erősítette meg tegnap kérdésünkre Tafferner Éva százados, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóosztályának helyettes vezetője. Danks Emese kormányszóvivő ugyancsak tegnap nyilatkozott arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az október 23-tól november 4-ig terjedő időre területfoglalási engedélyt kért és kapott a tér tulajdonosától, a fővárosi önkormányzattól. A MeH tegnap egyeztetést kezdett a tüntetők képviselőivel. Megegyezés hiányában a tárgyalást ma délelőtt folytatják. A tüntetők főszervezője, Takács András lapunknak azt mondta: a MeH azt kérte, hogy a demonstrálók hagyják el a füves részt, távozzanak a térről. Ők azonban csak a szilenciumot, a hangosítók elnémítását vállalnák. A megbeszélésen részt vett a rendőrség képviselője is. Arra a kérdésünkre, milyen minőségben voltak ott, a helyettes szóvivő azt mondta: szeretnék elősegíteni a megállapodás létrejöttét.
A rendőrségnek ugyanakkor semmilyen jogi felhatalmazása nincs az ügyben. A helyzet ugyanis az alkotmányjogász szerint az, hogy a demonstrálók időhatár nélkül ott lehetnek a téren. Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője azt mondta: az önkormányzatnak mint a tér tulajdonosának a területfoglalási engedélye nem húzhatja ki a talajt a tüntetők lába alól. Vagyis: a kétharmados többséggel elfogadott gyülekezési törvényt nem írhatja felül a jogszabályi hierarchia legalsó fokán elhelyezkedő önkormányzati rendelet. Schiffer emlékeztetett rá, már 2004-ben is ezt a verziót alkalmazták: az Andrássy úton az Új Generáció a főváros területfoglalási engedélyére hivatkozva akadályozta meg különféle szervezetek tüntetését. Ez a gyülekezési jog megsértése.
A TASZ ügyvivője szerint a kormány tudhatta, hogy közeleg az ünnep. Sejthette, az őszödi beszédtől függetlenül sem mennek majd simán a dolgok. – Ha komolyan vette a forradalom ötvenedik évfordulójának méltó megünneplését, le kellett volna ülnie és megegyeznie az ellenzéki pártokkal – mondta a szakértő. A gyülekezési törvényt ugyanis módosítani kell, hogy a mindenkori kormány lehetőséget kapjon a közterületeken az állami, nemzeti ünnepek zavartalan megrendezésére. Szükséges volna elhúzódó tüntetések esetén a közegészségügyi, környezetvédelmi kívánalmak érvényre juttatása, ennek törvénybe foglalása is. Schiffer szerint most csak kérhetik a téren demonstrálókat, de nem kötelezhetik semmire. Az október 23-i állami ünnep megrendezéséről a kormány 2005. június 6-i határozata részletes szabályokat tartalmaz. Ez a jogszabály rendelkezett az augusztus 20-i tűzijáték előkészítésének menetéről is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.