A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kérdése már a nyár elején a figyelem előterébe került. A PSZÁF ugyanis – akkori határozatában – június 2-tól szeptember 30-ig felfüggesztette a MÁV Általános Biztosító Egyesület e biztosítások kötésére felhatalmazó engedélyét. A felügyelet azonban nemrég meghosszabbította a felfüggesztés időtartamát, így a társaság immár november 30-ig nem fogadhat el kgfb-szerződésre vonatkozó ajánlatot az ügyfelektől. (A hivatalos megfogalmazás szerint mindig az ügyfelek tesznek ajánlatot a biztosítóknak.) A TIR Biztosító Egyesület kgfb-tevékenységét is felfüggesztette a PSZÁF, mától egészen 2007. március 31-ig. A két társaság azonban köteles a már létező kgfb-szerződésekből adódó feladatokat teljesíteni, vagyis megtéríteni az egyesületi tagok által okozott károkat, s a felfüggesztés nem érinti az egyéb termékeket és tevékenységeket sem.
Az ok a nyilvántartás, az adatfeldolgozás és a szolgáltatás elégtelensége, igaz, a TIR biztosítónál a határozat pénzügyi tényezőket is megemlít. Lapunk kérdésére azonban Binder István, a PSZÁF szóvivője leszögezte: a kgfb-tevékenység szüneteltetését azért tartották szükségesnek, mert a társaságoknak így lehetőségük nyílik adatkezelésüket a rendeletnek megfelelő színvonalúra fejleszteni. A felügyelet úgy ítéli meg, hogy a MÁV biztosító erre december elejétől már képes lesz. A felfüggesztés ellenére a jövő évi tarifákat mindkét egyesület köteles közzétenni: a MÁV-nál ez nem meglepő, hiszen a biztosító a decemberi átszerződési időszakban már javában köthet új biztosításokat. A TIR-t jóval érzékenyebben érinti a PSZÁF határozata, ily módon ugyanis jövő őszig nem fogadhat átszerződőket.
A PSZÁF az utóbbi időben bírságokat is kivetett nem megfelelő adatkezelés indokával: augusztus elején az Union Biztosító szokatlanul magas, ötmillió forintos megrovásban részesült, tegnap pedig a felügyelet az Allianz és a Generali-Providencia Biztosítókra is két-kétmillió forintot rótt ki. Lapunknak a PSZÁF szóvivője úgy fogalmazott: tagadhatatlan, hogy a közel 3,8 milliós szerződésállomány kezelése komoly feladat, a jogszabályokat azonban mindenképpen be kell tartani. Jelenleg ugyanis gyakran marad el a befizetett díjak elkönyvelése vagy az adatszolgáltatás a központi adatbázis és a felügyelet felé. Sokszor késik a bonus-malus besorolások kiadása is, igaz, az ügyfeleknek vélhetően nincs kifogásuk azon jogtalan eljárások ellen, amikor a biztosító annak ellenére tartja meg a biztosított kedvező besorolását, hogy az a 30 napos fizetési határidőn belül nem egyenlítette ki tartozását. Arra a kevésbé ügyfélbarát eljárásra is van azonban példa, hogy a biztosító már ősszel kiküldi a következő negyed- vagy fél évre vonatkozó csekket. Ennek befizetése esetén a biztosító nemcsak ingyenes hitelhez jut, hanem akarata ellenére maradásra kényszerítheti a távozni készülő ügyfelet. Ha ugyanis a díjfizetés a szerződés felmondása után történik, az ügyfél ezzel azt jelzi a társaság felé, hogy mégis maradni kíván, s könnyen további egy évig a régi biztosítójához kötheti magát.
Az e hónap végén induló átszerződési szezon közeledtével különösen érdemes odafigyelni a részletekre. Csábító ajánlatokra számíthatunk a biztosítóegyesületek részéről, hiszen tavaly is sok ügyfelet hódítottak el az alacsony tarifák révén. Bár a velük szerződőket közvetlenül sem a PSZÁF-határozatokban megfogalmazott nyilvántartási zavarok, sem a nehézkes ügyintézés nem érinti, az már megfontolásra érdemes tényező, hogy egyesületekről lévén szó, tagdíjakra, pénzügyi válság esetén pedig további befizetési felszólításokra is fel kell készülnünk.
Szakértők arra számítanak, hogy a tavalyi 300–350 ezer után idén akár 500 ezer autótulajdonos is a biztosítóváltás mellett dönthet. Bár a tarifák valószínűleg minden társaságnál emelkednek, általában az infláció mértékével, éves szinten több tízezer forintos megtakarítás is elérhető a megfelelő biztosító kiválasztásával. A társaságok ugyanis bizonyos feltételek mellett igen kedvező díjakat kínálnak, a szakemberek pedig a piac további szegmentálódására számítanak. A kedvezmények és paraméterek szaporodásával azonban egyre nehezebb eligazodni az ajánlatok között, ezért tovább nőhet az on-line alkuszcégek szerepe – közölte a Netrisk Első On-line Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője. Haraszti Zsolt szerint a neten szerződők aránya a tavalyi 25–30 százalékról idén akár 35 százalékra is nőhet.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
