Közeleg az újabb leminősítés

Az ország adósbesorolásának újabb leminősítését tartják valószínűnek az elemzők, a kormánykoalíció látványos veresége ugyanis lelassíthatja a költségvetés kiigazításának ütemét. Kérdésesnek nevezték tegnap hazai és külföldi elemzőházak, hogy az önkormányzati választásokon elszenvedett kormánykoalíciós vereség után a költségvetés kiigazítása a tervezett ütemben folytatódhat.
A legtöbb értékelés szerint jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy a szigorító intézkedések felpuhulnak, amely következtében az államháztartási hiány mégsem csökken az előre jelzett mértékben. Elemzők tegnap valószínűnek nevezték, hogy a világ egyik legnagyobb hitelminősítő intézete, a Moody’s Investors Service követi társai példáját, és leminősíti Magyarország adósbesorolását.
Lars Christensen, a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank elemzője lapunknak úgy nyilatkozott: a Moody’s heteken belül meghozhatja döntését a magyar besorolás visszaminősítéséről, miután az államháztartás rossz helyzete egyértelmű, s a meghirdetett költségvetési programot egyre nagyobb bizonytalanság veszi körül.
A leminősítést a JP Morgan befektetőház is kilátásba helyezte a múlt hónapban, azzal indokolva az előrejelzést, hogy a választási vereség miatt az MSZP kevésbé lesz hajlandó a további költségvetési szigorítások jóváhagyására. A magyar adósosztályzatra egyébként jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő, a Standard&Poor’s, a Fitch és a Moody’s leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben, sőt a Moody’s másfél hete külön felülvizsgálat alá vette hazánk besorolásait. Az akkori indokolás kétségesnek nevezte a költségvetési kiigazítás kimenetelét.
Eközben a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiban a magyar államadósság újabb növekedéséről számolt be. A most nyilvánosságra hozott jegybanki adatok értelmében az államháztartás bruttó adóssága június végén 15542,9 milliárd forintra rúgott, ami az utolsó év GDP-jének 69,7 százalékát tette ki. A második negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 9 százaléka volt. A hiányt elsősorban a jegybanknál tartott betétjeinek felhasználásából és hitelfelvételből fedezte a kormány.