A fapados járatok elterjedésével tovább erősödött a ferihegyi légikikötő forgalma, állandóvá vált a dübörgés. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, a Ferihegyi repülőtér környékén élők elviselhetetlen zajra panaszkodnak. A lakók azt sem értik, miért használják éjfél és hajnal öt óra között a repülőteret.
Hirka Ferenc, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa kérdésünkre elmondta, a repülési zajra kétféle határérték van érvényben: egyrészt a repülőgép zajkibocsátását, másrészt a lakott területen érzékelhető zajszintet szabályozzák. Ahol a repülés zaja meghaladja a „megengedett” értéket, ott úgynevezett zajgátló védőövezetet kell kijelölni. A települési rendezési tervben vázolt, elismerten zajos területeken elvileg nem szabadna új építkezést engedélyezni, a meglévő ingatlanok zajvédelméhez pedig a repülőtér üzemeltetőjének hozzá kellene járulnia. A gyakorlatban azonban a háztulajdonos maga gondoskodik a hangszigetelésről, és semmilyen kompenzációt nem kap azért, amiért korlátozzák a terület használatában. A probléma gyökere, hogy a közlekedési zaj határértékeit és az övezeti besorolást 1984 óta nem módosították, noha mind a repülőgéptípusok, mind a forgalom és a terhelésnek kitett területek megváltoztak. Szakértők a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után még a légi közlekedés visszaesését jelezték, a repülés népszerűségén ez végül nem sokat rontott: azóta volt, hogy az előző évhez képest 25-30 százalékkal több gép landolt Ferihegyen. Emiatt a zajkibocsátás a korszerűbb hajtóművek ellenére növekedett, a kerületekben nőtt a beépítettség, ezért az 1984-ben kijelölt védőövezet ma már csak korlátozva használható a le- és felszálláshoz. Többször felülvizsgálták és kijelölték az új határokat, az önkormányzatok és más tulajdonosok viszont fellebbeztek az elavult adatok miatt, ezért a mai napig nincs jogerős határozat. Hirka hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a repülőtéri zaj, eltérően az egyéb közlekedési vagy üzemi hangoktól, zavaróbb; a hosszabb csend után egy felszállás vagy átrepülés hirtelen erős hangját nem lehet megszokni.
Különdíj a zaj miatt
Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője a Magyar Nemzetnek kifejtette: tavaly év elejétől a légitársaságoktól zajvédelmi díjat szednek, amit elkülönítve gyűjtenek. A hangszigetelésre és egyéb akusztikai védelemre fordítható, tavaly összegyűlt 300 millió forintos keretből saját zajcsökkentő beruházást végeztek: az 1-es kifutópályához építettek legurulópályát, így a leszálló gépek el tudják kerülni a sűrűn lakott XVII. kerületet. Szollár hozzátette, a cég londoni szakértők bevonásával márciustól új méréseket végez, ami alapján mind a határértékeket, mind a védőövezetet aktualizálni lehet, így működhet majd a kártérítési rendszer is. Az elképzelések szerint 2007 januárjától akkor is kimennek a panaszos lakóhoz, ha addigra még nem lesz új övezeti besorolás.
Felmérés készül
A Budapest Airport Zrt. felméri a helyzetet és azt, hogy milyen típusú hangszigetelés szükséges; a legveszélyeztetettebb ingatlanok szigetelésének költségeit a BA Zrt. állná. A szóvivő elmondta, több lépcsőben hoznak zajcsökkentő intézkedéseket. A felszálláshoz a hónap végétől nagyobb emelkedési szöget írnak elő, így a gépek hamarabb elérnek egy bizonyos magasságot, a nyomvonalba eső lakott területen kevésbé lesz érezhető a zaj. Ezentúl a légitársaságokkal szigorúan betartatják a kötelező felszállási útvonalat, hogy ne térhessenek el a város felett más irányba. A jövő év elejétől pedig a mérésekkel összefüggő jogszabályi változások kezdődnek.
Lenkei Péter viszont elmondta, a leszállás gyakorlatán lényegében nem lehet változtatni, így csupán a felszállásra hozott intézkedés nem javíthat a helyzeten. Megtévesztő az is, hogy induláskor nagyobb szögben, azaz magasabbra emelkednek a gépek, a nagyobb tolóerő miatt éppenhogy hangosodik a hajtómű. A kötelező útvonaltól eddig is csak a földi irányítás engedélyével lehetett eltérni, a szigorítás tehát csak látszólagos. A nyugati repülőterek annyival előbbre járnak, hogy büntetik azokat a társaságokat, amelyek letérnek a nyomvonalról.
Milliós kárenyhítés kellene?
A lakók számára a környezetvédők szerint a megoldást az jelentené, ha Ferihegy kompenzálná az értékcsökkenést, és hozzájárulna a nyílászárók cseréjéhez. Lenkei szerint a károkat ingatlanonként 2–10 millió forintos szigetelési beruházással, évente utalt 200–500 ezer forintos folyamatos kártérítéssel és 2–10 millió forintos egyszeri értékcsökkenéssel lehetne jóváírni. Ez felelne meg az uniós szerződésünkben is vállalt, „a szennyező fizet” elvnek. Hozzátette, Európában a kisebb légikikötőkben landolnak a fapados gépek. Magyarország ez alól kivétel, pedig több vidéki repülőteret kapcsoltak már be a nemzetközi forgalomba.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
