Az ICAO tanácsába a szervezet fennállása óta először került tavalyelőtt magyar diplomata. Azzal, hogy önt alelnökké választották, a közép- és kelet-európai régiót, s elsősorban hazánkat milyen szinten tudja képviselni az ICAO-ban?
– Mivel nemzetközi iparágról van szó, ebben a tisztségben Magyarország mellett Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Románia érdekeit is képviselem. A régió országai az alelnökön keresztül nyilvánvalóan jobban tudják érdekeiket érvényesíteni. Az európai államok közül mindössze nyolc ország képviselteti magát a 36 tagú tanácsban, s ezen országok együttes jelenléte sem elegendő bizonyos célok eléréséhez. Mivel a tanácsban minden ország képviselőjének egy szavazata van, a kevésbé fejlett államok súlya jelentős a fejlettekkel szemben, így ezeket is meg kell nyerni.
– Ebben a tisztségben milyen változásokat tart szükségesnek a szervezetben?
– A szakmai döntések elsőbbségét fontos érvényre juttatni. A politika a stratégiai döntések meghozatalakor továbbra is fontos, ám szakmai kérdésekben erősíteni kell az ICAO szerepét. Az a legfontosabb, hogy az ICAO vezetése felkészült legyen, hiszen ez az iparág gyorsan fejlődik. A szervezetnek olyan kérdésekben kell egyértelmű döntést hoznia, hogy például az Airbus 380-as óriásgépek forgalomba helyezése előtt a fogadó repülőtereket milyen előírások szerint kell működtetni, átalakítani, vagy a légi járművek hajtóműveinek nitrogén-oxid kibocsátását 2008-tól 12 százalékkal szükséges csökkenteni.
– Az európai, illetve a fejlett államok képviselői miért lobbiznak leginkább?
– A repülésbiztonság és a repülésvédelem kérdéskörében az ICAO tagállamainak képviselői egyetértenek, ám a környezetvédelem ügye igen heves vitákat vált ki. A legnagyobb ellentétek, mint említettem, a repülőgépek káros környezeti hatásainak csökkentését célzó piaci intézkedések bevezetésénél adódnak. Az európai álláspont szerint – a szennyező fizet elvének érvényesítése érdekében – környezetvédelmi díjak bevezetése mindenképpen szükséges, más országok ellenzik az intézkedések bevezetését. Az ICAO vezetésének az a célja, hogy a következő, 2007-es közgyűlésen megegyezzenek a tagállamok.
– Szervezeti szinten szükségesek-e változások az ICAO-ban?
– Az ENSZ szakosított intézményei közül az ICAO a legtöbb államot – 189 országot – tömörítő és a leghatékonyabban működő szervezet, ezzel együtt átfogó reformokra van szükség. Az ICAO munkája három fontos alappillérre épül: a repülés biztonságának elősegítésére, a jogellenes cselekményekkel szembeni fellépésre és a környezet védelmére. Ám e célok csak a jelenleginél modernebb szervezettel, átláthatóbb költségvetéssel, felkészült szakembergárdával s gyorsabb döntéshozatallal valósíthatók meg.
– Az ICAO tevékenysége hogyan mutatkozik meg a hazai légiiparban?
– A hazai légi közlekedés szereplői a tevékenységüket jórészt az ICAO által kiadott szabályok alapján végzik, amelyek betartását a Polgári Légiközlekedési Hatóság felügyeli. Az ICAO repülésbiztonsági és repülésvédelmi audit alapján vizsgálja az adott ország hatóságának szakmai felkészültségét, a jogszabályi rendszert, s ellenőrzi a biztonsági intézkedéseket. Az audit során feltárt hiányosságokat az utóellenőrzés során kéri számon a tagállamoktól. Hazánk esetében ez azért fontos, mert jövőre repülésvédelmi audit lesz, 2008-ban pedig átfogó repülésbiztonsági vizsgálat, amelyre már most készülnünk kell.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
