Szakemberek szerint bizonyosra vehető, hogy a naponta felvehető pénzösszeg korlátozása, illetve a folyamatos megfigyelések nem nyújtanak kellő biztonságot a kártyatulajdonosoknak. Közelebb áll a megoldáshoz az a módszer, amikor csippel látják el a plasztiklapokat, ám ez Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó elemzése is a visszaélések számának emelkedését jelzi, illetve azt, hogy az elmúlt három évben folyamatosan növekedett a kártyatulajdonosokra terhelt veszteség aránya.
A előző évhez képest hét százalékkal, 218 millió forintra emelkedett tavaly a kártyák kibocsátóit ért kár összege. Jelentős, 86 millió forintos kiesést okoztak a lopott, 77 millió forintos kárt pedig a hamisított bankkártyákkal. Előbbi 26, utóbbi 35 százalékos emelkedést mutat. Emellett az előző évhez képest ötszázalékos növekedés tapasztalható a leírt veszteségben is, összege 208 millió forint. Ennek legnagyobb részét, 44 százalékot a kártyabirtokos ügyfelek viselték, 38 százalékát a kibocsátók, 17 százalékát az elfogadó bankok nyelték le. Bár a kártyatulajdonosokat 2002 decembere óta kormányrendelet védi, arányaiban mégis ők viselik a károk nagyobb hányadát. A jogszabály értelmében a bank csak abban az esetben terhelheti az ügyfélre a keletkezett kárt, ha bizonyítható, hogy a kár az ügyfél „szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be”. Bizonyíthatóság hiányában a bejelentést megelőzően keletkező károknál a kártyatulajdonos 45 ezer forintig terhelhető, efölött a pénzintézet viseli a költségeket. Igaz, nem kerülhető meg az ügyfél felelőssége sem, hiszen ha elhagyja a kártyáját, illetve a számláján gyanús mozgást tapasztal, azt haladéktalanul jelentenie kell a bank felé.
A kártyák elfogadói körében keletkezett kár összege 134 millió forint volt, a 73 milliós veszteség 56 százalékát a kibocsátó bankok viselték tavaly. Az MNB tájékoztatása szerint a csipre való áttérés a bankkártyákkal összefüggő visszaélések számának csökkenésével járna. Ugyanakkor a több mint hétmillió hazai forgalomban lévő bankkártya mindössze 18 százaléka csipkártya. Annak ellenére, hogy sok tízmilliósra rúg a kár és a veszteség, a bankok mégsem lépnek erőteljesen a nagyobb biztonság felé.
Hazánkban a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H), valamint az OTP Bank Rt. tett jelentős lépéseket, megkezdték az átállást a csipes technológiára. A K&H Bank immár 2002 óta alkalmazza e megoldást, napjainkban a bank kártyáinak 90 százaléka már a Nyugat-Európában régóta elterjedt technológiával működik. Egyelőre a POS terminálok 64 százaléka alkalmas az új generációs kártyák olvasására, a teljes átállás 2007-re várható. Elveszett vagy ellopott bankkártya esetén a hitelintézet a már említett kormányrendelet szerint jár el, hamisítás esetén díjmentes a kártya letiltása. Az OTP-nél forgalomban lévő plasztikkártyák 35 százalékát látták el eddig csippel, kivéve – a jövőben is – néhány speciális kártyatípust. Az elmúlt másfél évben sor került viszszaélési kísérletekre, ám ezek száma és értéke minimális volt az OTP-nél. Arra a kérdésre, hogy az új rendszerre való átállás költségeit az OTP áthárítja-e a kártyatulajdonosokra, csak későbbi elemzések adhatnak választ – tudtuk meg.
Más bankoknál jelentősebb mértékű lemaradás tapasztalható. Hencz Éva ügyvezető igazgató Citibank Zrt.-nél úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a pénzintézet terveiben szerepel a csiptechnológiára való áttérés, ám a további részletek csak a megvalósítás után lesznek megismerhetők. Az Erste Banknál szintén napirenden van a csipkártya ügye, jelenleg is folynak a fejlesztések, konkrét időpont a bevezetésre azonban még nincs. Hasonló helyzetben van a Budapest Bank is. Cs. Tóth Marianna PR-vezető jelezte: a banknak jelenleg nincs csipkártyája, 2008-ra tervezik az átállást.
origo.hu
Jön az energiaital-tilalom, de több koffeintartalmú ital megússza ezt
