Megállt az M0-s építése

Úgy tűnik, végleg lekerült a napirendről a kormány által korábban sokat hangoztatott, nagyarányú fejlesztésekkel járó autópálya-program. Az Új Magyarország fejlesztési terv tervezetéből például az egyik kiemelten kezelt program részben hiányzik. Az engedélyezés hiányosságai miatt megakadt a főváros körüli M0-s építése is, amivel 78 milliárd forint uniós támogatás került veszélybe.

Visszafogná a kormány a dunántúli régiókban a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztését, legalábbis a még el nem fogadott Új Magyarország fejlesztési tervben foglaltak szerint. A középtávú fejlesztések közül az összefüggő M8-as mellett kikerült az M6-os autópálya Pécs és Szentlőrinc közötti szakaszának megépítése is. Az M8-as autópálya tervezett nyomvonalán a dunántúli régióban az M7-es autópálya és a dunaújvárosi híd között nem épül út: a többi szakaszon a tervek szerint 2007 és 2013 között kétszer egy sávos autópályává fejleszthető főút létesül, amelyek azonban nem alkotnak összefüggő hálózatot. Komoly problémák adódnak jelenleg a főváros környéki autópálya-beruházásoknál is.
Miközben megindította az épülőfélben levő M0-s sztráda építési engedélyére vonatkozó új eljárást a Központi Közlekedési Felügyelet, egyúttal egy szeptemberi bírósági döntésre hivatkozva le is állíttatta a beruházást a hatóság. Az M3-as és a 30-as főút között létesülő, 8,5 kilométer hosszú autópálya-szakasz esetében mondta ki a Fővárosi Bíróság, hogy érvénytelen a környezetvédelmi engedély: ennek hiányában viszont az építései engedélyt sem lehet kiadni. Bár a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. megbízásából az út építése idén tavasszal megkezdődött, a bíróság döntése miatt az építési engedélyt kiadó közlekedési felügyelet leállíttatta a munkálatokat. A beruházást csak abban az esetben lehet folytatni, amennyiben az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelet is kiadja az immáron módosított engedélyt: a hatóságnak azt kell részletesen megindokolnia, hogy a korábban tervezett négy helyett a projektben szereplő három csomópont nem jelent-e többletterhelést a környékbeli lakosságnak. A beruházás megkezdése előtt a XVI. kerületi önkormányzat határozata alapján került ki a tervekből a Csömörhöz közeli egyik csomópont, az így kiadott engedélyeket viszont a SZIKE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület támadta meg a bíróságon. Az ügyben eljáró bíróság egyébként ennek az egy kérelemnek adott helyt, ami elegendőnek bizonyult az építkezés leállításához is. Információink szerint a közlekedési felügyelet 60 napon belül adhatja ki az új építési engedélyt, így viszont előfordulhat, hogy a kivitelező Egút–Debmut konzorcium nem tudja tartani a 2007. novemberi átadási határidőt. Bíró József, a felügyelet általános igazgatóhelyettese lapunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárást a környezetvédelmi engedély birtokában tudják megkezdeni.
Az M0-s körüli bonyodalmak kihatnak a finanszírozásra is, másrészt késleltetik a további fejlesztéseket, amit az Európai Unió támogat. Ismert: a főváros körüli útgyűrű M3–M5 közötti három szakaszának építési költségeit 85 százalékban az EU fedezi, így az NA 284 millió euró, azaz 78 milliárd forint külső forrást használhat fel. Ebbe a költségvetésbe viszont beleférne az M0-s gödöllői átkötő szakaszának, a 12 kilométer hosszú M31-esnek az építése is, ami egyébként a főváros körüli tranzitforgalom elvezetésében meghatározó szerepet töltene be. Az EU április óta nem adta meg a jóváhagyását az M31-es építéséhez. Az ügy érdekessége, hogy az M0-s keleti szektorának építése előtt a SZIKE leginkább az M31-es megépítése mellett érvelt, ami éppen a jelenleg készülő szakasz késlekedése miatt csúszik. Az EU-támogatás esetében a határidőknek van leginkább jelentősége, ugyanis ha késik az átadás, illetve a pénzügyi zárás, az unió akár vissza is igényelheti az addig folyósított összeget. Az NA ráadásul az M0-s déli szakaszának bővítésére is igényelt EU-támogatást, az elbírálásnál pedig számít a jelenlegi fejlesztések teljesítése.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előtt lévő autópálya-finanszírozási javaslat szerint mégis költségvetési forrásból, illetve hitelből finanszírozná a kormány az autópálya-fejlesztéseket. A Világgazdaság értesülése szerint 2007-ben a GKM a büdzsé forrásaiból biztosít e célra pénzt, ennek keretében az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től az NA-hoz kerülnek vissza azok a programutak, amiket eredetileg kötvénykibocsátásból finanszírozott volna a kormány. Ismert: Veres János pénzügyminiszter idén júliusban jelentette be, hogy az autópálya-építés kiadásai is bekerülnek a költségvetésbe, így a GKM új finanszírozási tervet készített. A kormány eredetileg költségvetésen kívülre akarta helyezni az autópálya-fejlesztéseket, ezt az unió azonban nem fogadta el.