Nehéz a békülés

Békülni ment beiktatása utáni első németországi útjára Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő, a legtöbb vitás kérdésben azonban továbbra sincs egyetértés Berlin és Varsó között.
„Ideje lezárnunk közös történelmünk kellemetlen fejezeteit” – nyilatkozta még elutazása előtt a Dziennik című lapnak a lengyel kormányfő, szorgalmazva a két szomszédos ország viszonyát megterhelő „félreértések” tisztázását. Egyúttal sürgette a berlini kormányt, hogy nemzetközi egyezmény keretében, hivatalosan is mondjon le a II. világháború után kitelepített németek kárpótlási igényeiről. Úgy vélte, a német állam is támogat egy olyan „nagy” csoportot, amely – mint hangoztatta – „állandóan azokra a területekre hivatkozik, amelyek egykor a német birodalomhoz tartoztak”. Varsó eleve elutasította azt is, hogy az országot elkerülő orosz–német északi gázvezetékért Berlin úgymond egy leágazással kárpótolja a lengyeleket. Már e nyilatkozatból is érződött, hogy a rég nem tapasztalt mélypontra jutott kapcsolatokat nehéz lesz kimozdítani a jelenlegi holtpontról.
A tárgyalások ennek megfelelően alakultak. A kancellár asszony megerősítette az Oroszországot Németországgal összekötő, balti-tengeri földgázvezeték tervét, míg Kaczynski ezt ismételten elutasította. Értesülések szerint Kaczynski rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy Németország az Európai Unió következő soros elnökeként – megfogalmazása szerint – kritikátlanul nagy súlyt helyez az Oroszországgal való partnerség megújítására. Merkel ismét hangoztatta, hogy kormánya elutasítja az egykori keleti területekről kitelepített német családok kártérítési követeléseit, míg Kaczynski azt hangoztatta, „lengyel szempontból az ügy még nincs lezárva”.