Nyugaton békében tüntethetnek

Nyugat-Európában a rendőrség nem vet be könnygázt, gumilövedéket vagy egyéb, a demonstrálók testi épségét sértő eszközt a politikai pártok által szervezett megmozdulások résztvevői ellen.

Olaszországban a tüntetések, sztrájkok és népszavazások a szó szoros értelmében a mindennapi élethez tartoznak. Szinte nem telik el hét, hogy valamelyik szakmai szervezet ne tüntetne érdeksérelmei miatt, ne gyűjtenének köztereken aláírásokat, ne sztrájkolnának. Demonstrálnak a tanárok, a mérnökök, a gyári munkások, a közalkalmazottak, az egyetemi hallgatók, az ügyvédek, a taxisok, az újságírók. Csak Silvio Berlusconi kormányfősége alatt nem kevesebb mint hat általános sztrájkra került sor, amelyek során munkavállalók milliói tüntettek mindenféle megtorlás nélkül. Minden nagyobb horderejű társadalmi ügyben bevett gyakorlat a népszavazás is, amelynek intézménye – a tüntetések mellett – évtizedek óta az olasz politikai kultúra szerves része. A rendőrök eddig egyetlen olasz szakszervezet vagy politikai párt megmozdulása kapcsán sem vetettek be olyan eszközt, amely sérüléseket okozott a jelenlévőknek.
A brit törvények értelmében a tüntetések szervezőinek be kell jelenteni szándékukat a felvonulások útvonalával, a tüntetők várható létszámával és a tüntetés tervezett időtartamával kapcsolatban. Gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő számú, karszalagot vagy jelvényt viselő rendező ügyeljen a megadott paraméterek betartására és arra, hogy a tüntetés hevében ne történjen erőszakos cselekmény, gyújtogatás, fosztogatás, szándékos károkozás. A rendőrség elrendelheti, hogy a tüntetők akár a forgalom zavartalansága, akár a rendbontás megelőzése érdekében elkerüljenek bizonyos útvonalakat vagy pontokat. A tüntető felvonulás mellett rendőrök haladnak, akiknek az a feladatuk, hogy elejét vegyék az ellentüntetők provokációjának. Aki a tüntetőket szóval vagy tettel provokálja, azt eltávolítják vagy letartóztatják. A menetet kísérő rendőrök fegyvertelenek. A módszer általában az, hogy a mindenkor csekély kisebbségben lévő garázdálkodó csoportokat leválasztják a tüntetésről, és az ellenállást tanúsítókat letartóztatják. A brit rendőrség az észak-írországi összecsapások elülte óta műanyag lövedéket akkor sem használ, ha a tüntetés dulakodássá és rendbontássá fajul.
Franciaországban a határozottságáról is ismert Nicolas Sarkozy belügyminiszter 2002-ben döntött úgy, hogy a rendőrséget nem halálos hatású eszközökkel szerelik fel, köztük gumilövedéket kilövő fegyverekkel és elektromos sokkolókkal. Az intézkedést akkor sokat bírálták a jogvédő csoportok. A rendőrség keményen lépett fel a 2005-ös külvárosi lázadások alkalmával, ahol használták a tömegoszlató fegyvereket, mivel az államfő rendkívüli állapotot hirdetett ki. Később nyolc rendőrt elítéltek, mivel televíziófelvételek alapján kiderült, indokolatlanul bántalmaztak egy letartóztatott személyt. A rendőrség az említett eszközöket csak zavargások során használja, tüntetéseken nem.