Pénteken közzétett felhívásában javaslatokat kér a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) arra, hogy hol legyen a tervezett új kormányzati negyed. A vagyonkezelő főként az önkormányzatoktól vár elképzeléseket, de az ötletbörzén részt vehet bármilyen szervezet vagy magánszemély, feltéve ha elgondolásáról kikéri az érintett kerületi önkormányzat véleményét. Az eljáráshoz tartozó dokumentáció megvásárlásának és a javaslatok beadásának határideje október 27., az értékelést a KVI által felkért szakértői bírálóbizottság végzi. E grémium tesz javaslatot a kormányzati negyed elhelyezésére leginkább alkalmas területekre, és jutalomban részesíti a legszínvonalasabb ajánlatok kidolgozóit. A végleges döntést a kormány várhatóan még az idén meghozza – közölte lapunkkal Görözdi György, a KVI vezérigazgatójának tanácsadója.
A szakember elmondta: az ötletbörze elindítása előtt területeket ajánlottak fel a VI., a XIII. és a XXI. kerületek. Emellett a vagyonkezelő is javaslatokat tett. A KVI főként a MÁV birtokában lévő, ám nem használt, úgynevezett rozsdaövezeteket tartja lehetséges helyszíneknek. Magántársaságok – befektetők vagy a bérbeadók-fejlesztők képviseletét ellátó cégek – részéről eddig elsősorban aziránt mutatkozott érdeklődés, hogy egy-egy fejlesztésre kijelölt terület miképp kapcsolható a jövendő kormányzati negyedhez. A helyszínek előzetes vizsgálata során – tette hozzá Görözdi György – kiemelten figyelnek arra, hogy az adott terület Budapest belterületén helyezkedjen el, gépkocsival, tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető legyen. Emellett az is számít az értékeléskor, hogy a terület mennyire van közel a Parlamenthez, milyen közműrendszerekkel bír, illetve milyen helyet foglal el a város szerkezetében – jelentette ki a tanácsadó.
Görözdi György lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a kormány hoszszabb távon tizenkét minisztérium 34 ingatlanának értékesítésével számol, amelyek nettó hasznos alapterülete meghaladja a 338 ezer négyzetmétert. Ezek a minisztériumi épületek felkerültek a KVI honlapjára is. A lista érdekessége, hogy azon szerepel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri székháza is, pedig nem is olyan rég a kormány még azt tervezte, hogy ide a miniszterelnök hivatala költözik. A kabinet tervei szerint minisztériumoknak otthont adó épületek eladása után költöztetnék át az állami apparátust egy új irodakomplexumba, amit magánbefektetővel építtetnének meg. Az új irodaházakat a kormány visszabérelné évente 8-9 milliárd forintért.
Szakértői számítások szerint a minisztériumi ingatlanok fenntartása jelenleg négyzetméterenként havonta átlagosan 30-40 euróba, azaz 8-10 ezer forintba kerül. Előzetes becslések szerint az átlagos bérleti és üzemeltetési költség négyzetméterenként 16-20 euróba kerül egy új irodánál. Jelentős megtakarításról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a kormány a jelenleg még állami tulajdonban lévő ingatlanok ellenértékét nem az államadósság csökkentésére, hanem az új irodaházak felépítésére költené, hiszen a patinás minisztériumi épületek eladásából befolyó összegek csupán kilenc-tíz évi bérleti díjra volnának elegendőek. A tervek szerint a különböző belvárosi épületekben található minisztériumokat már 2008 végén elköltöztetnék egy közös irodakomplexumba.
A kormány által tervezett megoldásra rímel a strasbourgi parlament körül a közelmúltban kirobbant botrány. Tanulságos, hogy a vita a körül tört ki, hogy az Európai Parlament (EP) irreálisnak tűnő áron bérelte az általa használt épületet. Ezért az EP úgy döntött, hogy inkább megvásárolja az eddig használt épülettömböt, mondván: a vásárlással járó kiadás nyolc esztendő bérleti díjából fedezhető.

Jön az energiaital-tilalom, de több koffeintartalmú ital megússza ezt