Százezer forintos teher a családoknál

A bérből és fizetésből élőket érintik leghátrányosabban a megszorító intézkedések – derül ki az Ecostat elemzéséből. A legnagyobb veszteséget jövőre azoknak a vállalkozóknak kell elkönyvelniük, akiket minimálbérre jelentettek be: itt a havi tehernövekedés 36 ezer forint lehet. A szigorítások nyomán jövőre felpörög az infláció és emelkedik a munkanélküliség.

Százezer forinttal lesz több kiadása jövőre egy átlagos kétgyermekes családnak a megszorító intézkedések következtében – derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb jelentéséből. A gazdaságkutató számításai azt mutatják, hogy a szeptembertől, illetve a jövő januártól érvényes intézkedések a leghátrányosabban a bérből és fizetésből élőket érintik, valamint azokat a vállalkozókat, akik eddig a minimálbér után fizették a járulékaikat. Az Ecostat jelentése szerint egy kétgyermekes család – ahol a szülők átlagkeresettel rendelkeznek – szeptembertől havi 11600 forinttal gazdálkodhat kevesebből, ami évente majdnem 140 ezer forintos jövedelemcsökkenést eredményez. A minimálbérre bejelentett vállalkozók helyzete még ennél is roszszabb: azoknak a vállalkozóknak, akik eddig a minimálbér után fizették a közterheket, ám jövedelmük ennél nagyobb volt, havonta 36 ezer forintos tehernövekedéssel kell számolniuk.
A megszorítások hatását illetően hasonló megállapításokra jutottak a Takarékbank elemzői is. A pénzintézet legfrissebb előrejelzése szerint a lakossági jövedelmek jövőre várható jelentős csökkenése miatt a háztartások fogyasztása mérséklődik, ami szűkíti a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalatok keresletét, azaz elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások piacát. A Takarékbank úgy látja, hogy ez a folyamat a vállalkozói terhek növekedésével együtt egyes szektorokban csődhullámokat eredményezhet. A jövedelmek visszaesése az ingatlanpiac zsugorodásához vezethet, magával rántva az építőipart. A lakossági kereslet visszaesésének első jelei már most láthatók az autóeladások alakulásában és az építési engedélyek csökkenő számában. E folyamat következtében nemcsak a köz-, hanem a versenyszférában is jelentős mértékű elbocsátásokra lehet számítani, amely hatására a munkanélküliségi ráta meghaladhatja a 8 százalékot.
A jövedelmek vásárlóerejét visszaveti jövőre a felpörgő infláció: az áfakulcs emelkedése, a tömegközlekedés drágulása, a háztartási áremelések és a jövedéki adó emelése nyomán ebben a hónapban már 5 százalék közelében lesz az infláció. Októberben válik teljessé az energiaár-emelés hatása, míg az önkormányzati választások után a távhődíjak is emelkednek. Így év végére elemzők 6,5–6,7 százalékos inflációval kalkulálnak. Jövőre a szigorítások következtében a pénzromlás üteme április– májusra érheti el csúcspontját, 8–8,5 százalékos ütemmel, míg éves szinten 7,2–7,4 százalékos infláció várható.