Szlovák iszapáradat zúdult a Szigetközbe

Nagy mennyiségű vizet és iszapot engedett át a Duna szigetközi szakaszára a szlovák fél. Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint karbantartási művelet történt, amely nem járt semmiféle káros hatással. Hajósy Adrienne, a Duna-mozgalom ismert alakja ezzel szemben azt állítja, a dunacsúni víztározó költségkímélő, de környezetkárosító és a horgászokat, vízitúrázókat veszélyeztető tisztítási műveletéről volt szó.

Szabályos, előre bejelentett és egyeztetett vízátengedés történt szeptember 20-án a Duna szigetközi szakaszán a szlovákiai víztározó felől – nyilatkozta kérdésünkre Janák Emil. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, akit helyiek és környezetvédők bejelentése nyomán kerestünk fel, elmondta, a bős–nagymarosi vízerőmű üzemrendjében szükség volt erre a karbantartási műveletre. Janák úgy véli, ha Magyarország álláspontja az, hogy a sok víz a Szigetközben jó, akkor ez a lépés hazánknak is hasznos volt. A vízügyi szakember hozzátette, a szlovák tározótóból a leülepedett mérgező iszap csak nagy árvizek esetén – mint amilyen a tavaszi is volt – jöhet át hozzánk. – Mivel a folyómeder, ahova a többletvizet engedték, közös területen fekszik, a szlovák félnek nem érdeke szennyezni a saját folyószakaszát – vélekedett Janák.
Hajósy Adrienne, a Magyar Környezetvédők Társaságának munkatársa, a Duna-mozgalom ismert alakja szerint nem indokolható a vízátengedés azzal, hogy így nagyobb lett a víz mennyisége, mert ahhoz ez a mennyiség kevés volt. – Csak három-négy órán keresztül lehetett nyitva a tározó zsilipe, viszont legalább egy hétre lenne ahhoz szükség, hogy a több víz érdemben hasson az élővilágra – magyarázta. Hajósy elmondta, ilyen eseményre eddig még nem került sor, ezért tartja kizártnak, hogy szokásos karbantartás történt volna. Úgy véli, az sem megfelelő érv, hogy a szlovákok ezzel maguknak is ártottak volna, mivel akkor sem törődtek a saját folyószakaszukkal, amikor 14 éve elterelték a Dunát. A környezetvédelmi szakember rámutatott, a legnagyobb probléma a Szigetközben az eliszaposodás, ezzel a hirtelen vízáteresztéssel viszont nagy mennyiségű folyami üledék került a mederbe, ami nemcsak az élővilágot fenyegeti, de a Szigetköz alatti ivóvízbázist is. Hajósy Adrienne korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak levelében azt írta, a tározó zsilipének megnyitásával betóduló víztömeg „ökológiai szempontból káros zavart okozott a flóra és a fauna szempontjából”. Levelében valószínűsítette, a művelet célja nem volt más, mint hogy ezzel megtisztítsák a víztározót egy költségkímélőbb megoldással, ezáltal nem kell kimerni a sok felesleges iszapot. Kifogásolta azt is, hogy a tájékoztatás hiánya miatt horgászok, kirándulók kerültek veszélybe a Duna hirtelen, 2,5-3 méteres vízszintemelkedése miatt.