Nemcsak joga, de kötelessége is a rendőrségnek, hogy fellépjen a közterületen randalírozó, netán a rendőrökre támadó személyek ellen – szögezte le a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vezetője. Dénes Balázs úgy látja, a rendőrök a város több pontján, például a Deák tér környékén ezt a feladatukat teljesítették. Ugyanakkor – mint mondta – nem tanultak az egy hónappal ezelőtti zavargásokból: továbbra is bántalmaztak ártalmatlanná tett, megbilincselt embereket. A televíziófelvételeken látható volt: egy földön fekvő férfiba több arra haladó rendőr belerúgott, társuk pedig kővel dobálta a tömeget. Dénes Balázs leszögezte: a rendőr akkor sem dobhatja vissza a követ vagy más tárgyat, ha azzal őt megdobták.
Kiszámíthatóság. Az ünnepi események egyik kérdésköre a TASZ vezetője szerint ugyanakkor tisztázatlan. Nem egyértelmű, hogy a Fidesznek az Astoriánál megtartott, bejelentett rendezvényétől s e rendezvény békés résztvevőitől miért nem sikerült távol tartani a rendbontóknak a Bajcsy-Zsilinszky út felől közeledő csoportját. Kiszámítható volt – mondta a TASZ vezetője –, hogy a rendőri fellépés hatására a kiszorítandó elemek a nagygyűlés helyszínéhez érkeznek. Előre fel kellett volna tenni a kérdést: miként tud majd hazamenni a jogszerűen ott tartózkodó tömeg? Az elnök közlése szerint a rendőrségnek nemcsak az a feladata, hogy – a szervezőkkel együtt – biztosítsa a békés tüntetést, hanem az is, hogy gondoskodjék róla: a több tízezres tömeg a végén eltávozhasson a helyszínről.
Civil kontroll. Az egy hónappal ezelőtti és a mostani affér kapcsán Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője úgy látja: ideje lenne törvénybe iktatni a rendőrség civil kontrollját. Ez angol mintára úgy valósulhatna meg, hogy kormányzati tisztséget nem viselő szakértőkből s laikusokból álló testület vizsgálná a rendőri intézkedés elleni panaszokat. Jelenleg a rendőrség részben a saját berkein belül vizsgálódik, jogsértései ellen pedig az ügyészség lép fel. Az ügyek többsége ugyanakkor bizonyítottság hiányában elhal: általában rendőrtanúk állnak a sértettekkel szemben. Ők pedig nem mindig tudnak elfogulatlanok lenni.
Amnesztia? Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulunk, kérve, hogy lépjen fel az alkotmányos rend védelmében a rendőri erőszak megállításáért – nyilatkozta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője. Elmondta: azt várják, hogy az 1990-es taxisblokádhoz hasonlóan a jelenlegi államfő is kezdeményezze az Országgyűlésnél az amnesztiát mindazoknak, akik ellen a szeptember 18. és 21. közötti, valamint az október 23-i tüntetések miatt indult büntetőeljárás, továbbá javasolják, hogy a válság megoldása, a széles társadalmi közmegegyezés érdekében jöjjön létre nemzeti kerekasztal. Az alapítvány tiltakozásra hívja a hazai és nemzetközi jogvédő szervezeteket, valamint tervezi, hogy a gyülekezési jogaikat békésen gyakorló emberekkel szembeni szükségtelen, aránytalan, szakszerűtlen és provokatív rendőri fellépés ügyében büntetőfeljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen.
Jogszerűtlen lépés. A békétlenség kiindulópontja a Kossuth téri demonstráció feloszlatása volt. Grespik László ügyvéd szerint a hatóság alaptalanul szüntette meg a kormány ellen jogszerűen tüntető emberek jelenlétét a Parlament előtt. Az ügyvéd lapunknak azt mondta: nem feloszlatási ok, ha az engedélyezett gyülekezés résztvevői – úgymond – nem tartják be a rendőrséggel kötött megállapodásukat. Az ilyen megállapodást semmilyen törvény sem rendezi. A jogi tanácsadó úgy látja, nemzetközi emberi jogi fórumnak kell tisztáznia, mi történt a forradalom évfordulóján a Kossuth téren és a város más részein. Hozzátette: a rendőrség által emlegetett műveleti területnek – az intézkedés helyének – semmilyen jelentősége nincs, ez ugyanis nem ad felmentést az emberi jogok, köztük a gyülekezés szabadságának tisztelete alól.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
