Tiszták voltak-e a tavaszi választások?

Az alkotmánybírák keddi döntéséből leszűrhetően sokan nem alaptalanul nevezték voksturizmusnak, az eredmény befolyásolásának azt, hogy az áprilisi országgyűlési választáskor a polgárok igazolással a lakóhelyüktől távol szavazhattak. Cservák Csaba alkotmányjogász úgy véli, az ügy felveti a kormánykoalíció és az Országos Választási Bizottság felelősségét is, egyúttal megkérdőjelezi a választás tisztaságát, alkotmányosságát.

A választójog egyenlőségéről és a választás tisztaságának alapelvéről van szó – mondta kérdésünkre az Alkotmánybíróság keddi döntését elemezve Cservák Csaba szakértő. Emlékeztetett: mindkettő központi téma volt az áprilisi országgyűlési választásokon. Cservák ezért fordult április 5-én az Alkotmánybírósághoz. A testület döntései most igazolták az akkori kételyeket.
A bírák megítélése szerint az 1997-ben elfogadott választójogi törvény alkotmánysértő, mert nem zárta ki, hogy aki a második forduló idején a lakóhelyétől távol, más településen vagy kerületben tartózkodik, az két képviselő megválasztásában vegyen részt. Ez azért alapvető hiba, mert az alkotmány úgy szól, hogy a választójog egyenlő. Mindenkinek a szavazata azonos súlyú, értékű.
*
Ugyanakkor aki igazolással szavazott, annak a voksa – adott esetben – kettőt ért. Második fordulóra ugyanis csak ott kerülhetett sor, ahol az elsőben nem tudták megválasztani a képviselőt. Aki tehát április 9-én már részt vett az állandó lakóhelyén a képviselő sikeres megválasztásában, az otthon még egyszer nem adhatta volna le a szavazatát, hiszen azon a településen nem tartottak második fordulót. Mivel azonban az illető igazolást kért, mondván: az április 23-i, második forduló idején nem tartózkodik a lakóhelyén, egy másik településen vagy budapesti kerületben részt vehetett az ottani képviselő megválasztásában, ha eredménytelen volt az első forduló.
A bírák most alkotmányellenes mulasztásnak minősítették az igazolással történő szavazásnak ezt a lehetőségét, és felhívták az Országgyűlést, hogy jövő év közepéig korrigálja a hibát. Cservák Csaba szerint az Országos Választási Bizottságnak módja lett volna arra, hogy jogértelmezéssel kizárja a visszaélések lehetőségét, azonban ezt többek kérése ellenére sem tette meg. A választások törvényességén őrködő testület arra hivatkozott, hogy nem léphet túl a jogi kereteken, holott joghézag áthidalásáról lett volna szó. A szakértő lapunknak azt mondta: ez már csak azért is meglepő, mert 2002. április 10-én a korábbi összetételű OVB állásfoglalást fogadott el az ügyben, és az egybecseng az Alkotmánybíróság mostani határozatával. Eszerint „a választójog egyenlőségének elvéből az következik, hogy minden választópolgár csak egy egyéni választókerületi képviselő megválasztásában vehet részt”.
Cservák Csaba szerint súlyos anomáliát idézett elő a belügyminiszter, Lamperth Mónika tavaly december 21-i rendelete is. Ez azt tartalmazta, hogy aki igazolással másutt kíván szavazni, utóbb mégis visszatérhet a lakóhelyére, és ott adhatja le a szavazatát. Az AB most megsemmisítette ezt a szabályt, megállapítva: megsértették vele a választás tisztaságának alapelvét. A szakértő emlékeztetett: az AB korábban már megsemmisítette Lamperth Mónika egy másik rendeletét is. Ez a jogszabály a 2002-es önkormányzati választás előtt a pártlogók méretét, formáját szabta meg olyan módon, hogy a Fidesz emblémája a szavazólapon szinte felismerhetetlen volt.
Az alkotmányjogász kifejtette: a korábbi AB-döntésből nyilvánvaló volt, hogy a választások tartalmi kérdéseinek szabályozása nem tartozik a miniszter hatáskörébe. A szaktárca vezetője csupán a törvény kifejezett felhatalmazását követve alkothat rendeletet. Ezekről még a parlament is csak kétharmados többséggel dönthet, ötvenszázalékos szavazati aránynyal nem. A kép teljességéhez Cservák Csaba szerint hozzátartozik, hogy az Országos Választási Bizottság nem észlelte a súlyos anomáliát. Sőt április 6-i állásfoglalásában nyomatékosan, szó szerinti idézet formájában hívta fel rá a figyelmet, hogy a BM-rendelet most megsemmisített alkotmánysértő szabályát kötelezően alkalmazni kell. Vagyis vissza kell venni a lakóhely névjegyzékébe azt, aki korábban igazolással másutt kívánt szavazni. Az OVB egyébként a parlamenti választás után sorra elutasította azokat a bejelentéseket, amelyek azt tartalmazták, hogy egyes településeken a második fordulóban tömegesen jelentek meg másutt lakó állampolgárok, hogy igazolással szavazzanak. A testület indokai szerint a bejelentők nem tudták igazolni, hogy ez szervezett voksszerzés céljából történt volna.