Ukrajna talán legfőbb külpolitikai problémája, hogy az európai relációban túlságosan passzív, s elsősorban arra vár, hogy valaki felajánlja a szolgálatait. E tekintetben az utóbbi időben érezhetően aktivizálódott Litvánia, különösen pedig Szlovákia, míg Lengyelország mindig is Ukrajna európai ügyvédje volt. Budapest nem fordít elég figyelmet Kijevre, amely szintén nem keresi különösebben a kapcsolatokat – hangsúlyozta lapunknak Volodimir Feszenko, a kijevi Penta Politikai Tanulmányok Központjának vezetője, hozzátéve, hogy ebben segítheti Ukrajnát a Kárpátalján élő magyar diaszpóra. A politológus szerint Kijevnek aktívabban be kellene vonnia Magyarországot az ukrán érdekszférába. Ehelyett elsősorban Brüsszelre figyel, s kissé elhanyagolja a kétoldalú kapcsolatokat.
Mindez a megélénkült magyar–orosz viszony fényében különösen feltűnő, s hátrányt jelent a mindkét ország számára előnyös energetikai tervek további alakításában, valamint a kelet–nyugati közlekedési folyosók fejlesztésének összehangolásában is. Oroszország e szempontból jóval aktívabb, s nagy projektjeibe bevonja az érintett régiók, így Ukrajna üzleti elitjének egy részét is. A szakértő úgy véli, Kijev ugyanakkor egyelőre vesztésre áll a gáztranzitot érintő új alternatív útvonaltervek kérdésében, míg az általa forszírozott, közép-ázsiai forrásokra alapozott, Oroszországot elkerülő Odessza–Brodi–Plock olajvezeték iránt egyelőre igazán csak Lengyelország mutat érdeklődést.

Ez az étrendkiegészítő lehet a titok, ha pihentető alvásra vágyunk