Ukrán–magyar passzivitás

2006. 10. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna talán legfőbb külpolitikai problémája, hogy az európai relációban túlságosan passzív, s elsősorban arra vár, hogy valaki felajánlja a szolgálatait. E tekintetben az utóbbi időben érezhetően aktivizálódott Litvánia, különösen pedig Szlovákia, míg Lengyelország mindig is Ukrajna európai ügyvédje volt. Budapest nem fordít elég figyelmet Kijevre, amely szintén nem keresi különösebben a kapcsolatokat – hangsúlyozta lapunknak Volodimir Feszenko, a kijevi Penta Politikai Tanulmányok Központjának vezetője, hozzátéve, hogy ebben segítheti Ukrajnát a Kárpátalján élő magyar diaszpóra. A politológus szerint Kijevnek aktívabban be kellene vonnia Magyarországot az ukrán érdekszférába. Ehelyett elsősorban Brüsszelre figyel, s kissé elhanyagolja a kétoldalú kapcsolatokat.
Mindez a megélénkült magyar–orosz viszony fényében különösen feltűnő, s hátrányt jelent a mindkét ország számára előnyös energetikai tervek további alakításában, valamint a kelet–nyugati közlekedési folyosók fejlesztésének összehangolásában is. Oroszország e szempontból jóval aktívabb, s nagy projektjeibe bevonja az érintett régiók, így Ukrajna üzleti elitjének egy részét is. A szakértő úgy véli, Kijev ugyanakkor egyelőre vesztésre áll a gáztranzitot érintő új alternatív útvonaltervek kérdésében, míg az általa forszírozott, közép-ázsiai forrásokra alapozott, Oroszországot elkerülő Odessza–Brodi–Plock olajvezeték iránt egyelőre igazán csak Lengyelország mutat érdeklődést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.