A fejlett európai demokráciákban is van példa a a súlyos rendőri túlkapásokra – ezt bizonyítja Genova esete is. 2000-ben pedig Prágában magyar fiatalokat tartottak fogva méltatlan körülmények között és jogtalanul, szintén egy globalizációkritikai megmozdulást követően mondta el Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet képviseletében. Mint ismeretes, 2001-ben Genovában – ahol a G8 ellen demonstráltak – egy húszéves fiatal tüntetőt lelőtt a rendőrség. Később komoly belpolitikai botrány kerekedett az ügyből. Az olasz államügyészség megállapította: a rendőrség bizonyítékokat tüntetett el, tagjai hamis tanúvallomásokat tettek. A híradások szerint a Fekete Blokk maszkos verekedői között a neonácik mellett rendőrügynökök is garázdálkodtak.
Pénteken a másodfokon eljáró bíróság felülbírálva az előzetes letartóztatásról szóló elsőfokú végzést, és szabadlábra helyezte a Tilos Rádió két munkatársát is, akiket a TASZ védett, és akiket a budapesti utcai zavargások kapcsán tartóztattak le. Schiffer András hangsúlyozta: alapvető különbség, hogy a fejlett demokráciákban nemigen lehet példát találni arra, hogy a rendőrség üzemszerűen olyanokat is őrizetbe vegyen, és eljárás alá vonjon, akik ellen semmiféle valós tényállást nem lehet bizonyítani. Magyarországon az őrizetbe vettekkel szemben a bírói kontroll vélelmezhetően formálissá vált, a jelek szerint láthatóan egy ilyen kiélezett helyzetben nem működik jól az előzetes letartóztatások esetében. Például lefogott újságírókat térdepeltetnek a fogdában, az eljárás alá vont személyekre sok esetben olyan módon igyekeznek nyomást gyakorolni, ami nemzetközi egyezményekbe ütközik – vélte Schiffer András. Szerinte az is gond – ami az ország nemzetközi megítélésének is árt –, hogy az illetékes szervek nem is igen kívánnak odahatni, hogy legalább a törvényesség látszatát fenntartsák. Gyakorlatilag példastatuálásról, elrettentésről, megtorlásról van szó, aminek sok ártatlan issza meg a levét. Mint elmondta: a magyarországinál sokkal súlyosabb utcai harcokkal, gyújtogatásokkal, randalírozásokkal kísért globalizációkritikai tüntetéseken – legutóbb Athénban – a rendőrség például világosan különbséget volt képes tenni a marginális zavarkeltő csoportok és a békés tüntetők között. Ehhez megfelelő apparátus állt rendelkezésükre. Nem bizonytalan hitelességű videofelvételek és egyoldalúan kezelt rendőri vallomások alapján születtek ítéletek a rendőri kényszerintézkedések alkalmazásáról. Annyi kimondható: a fejlett nyugati demokráciákban a tapasztalatok szerint alapvetően más szemlélettel közelítenek egy olyan helyzethez, ami Magyarországon előállt.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője szintén úgy véli: ami Magyarországon történt, mélyen ellentétes a fejlett nyugati demokráciák szellemiségével és gyakorlatával. Mint hangsúlyozta: a bíróság a kényszerítő intézkedések alkalmazásánál súlyosan figyelmen kívül hagyta a szükségesség és arányosság elvét, a rendőrség pedig úgy viselkedett a székház ostromát követően, mintha szabad kezet kapott volna a megtorlásra. Ez esetben felvethető a parancsnoki felelősség kérdése. Beszédes adat, hogy míg első fokon több mint 90 százalékban úgy ítélte meg a bíróság, hogy indokolt az előzetes letartóztatás mint a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, másodfokon ez az arány már az elején jócskán megváltozott. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány védencei közül négy, akiknek az ügyéről csütörtökön döntöttek, hazatérhetett: két személy szabadlábon védekezhet, egy lakhelyelhagyási tilalomban részesült, egy pedig házi őrizetbe került. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta azt is: az alapítvány megelégedéssel fogadta a Fővárosi Bíróság döntéseit, amelyek immár tükrözik a differenciálás szellemét, illetve a szükségesség és arányosság elvét. Ez azt jelenti, hogy működik a jogorvoslatok lényegét érintő korrekciós elv, és reményeik szerint ez a gyakorlat folytatódni is fog, meggátolva az elsőfokú döntéseknél tapasztalt, megtorló jellegű, futószalagelv érvényesülését.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért csütörtökön 16 személy panaszát továbbította a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet ugyanis korábbi nyílt levelükre reagálva ígéretet tett, hogy a tudomására hozott konkrét ügyeket megvizsgálja – áll a két jogvédő szervezet közleményében. A panaszosok részben az ellenük indított büntetőeljárás és velük szemben elrendelt előzetes letartóztatás megalapozatlanságát sérelmezik, részben pedig azt állítják, hogy őket az eljáró rendőrök az intézkedés során vagy később a fogva tartás ideje alatt bántalmazták. A bántalmazásra vonatkozó panaszok között kifejezetten súlyosak is vannak – jelentik ki. A két szervezet az egyedi esetek feltárása mellett az előzetes letartóztatások elrendelésével kapcsolatos általános gyakorlat felülvizsgálatát, továbbá a bántalmazásra vonatkozó panaszok alapos és elfogulatlan kivizsgálását és az esetleges elkövetők felelősségre vonásához szükséges intézkedések megtételét kéri a Legfőbb Ügyészségtől.
A köztársasági elnök megengedhetetlennek nevezte vasárnapi beszédében a politikai jogok korlátozását azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről, akik nem „moshatók össze” a Szabadság téren erőszakos cselekményeket elkövetőkkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel.
Lecigányozott, összevert külföldi. Levélben kért magyarázatot a perui magyar konzulátus a Külügyminisztériumtól arra az esetre, amelyet egy perui állampolgár jelentett be a nagykövetségen. Angel Mendosa azt állítja, hogy a napokban lezajlott utcai összetűzések idején a rendőrök úgy megverték, hogy eltörött az egyik bordája, pedig nem követett el semmit, csak lement az utcára gíroszt enni. A harminchét éves közgazdász bejelentése szerint az ellene eljáró rendőrök a brutális akció közben lecigányozták, majd fogdába zárták, a Fiumei utcai kórházban készült orvosi látleletet pedig nem adták át neki. Santos Andrea, az ügyben eljáró perui magyar konzul munkatársa lapunkkal közölte: a férfi szerdán kereste fel a nagykövetséget, ahonnan a történtek miatt levelet küldtek a perui és a magyar Külügyminisztériumnak is. Információink szerint már a strasbourgi emberjogi bírósághoz is eljutott a közgazdász panasza. Fodor Márk, az Amnesty International magyarországi igazgatója szintén hallott az esetről. Mint elmondta, a szervezet jelenleg gyűjti az információkat a rendőrség túlkapásairól. Az adatok összegyűjtése után jelentést fognak írni az esetekről, de kampányfilmet vagy nemzetközi figyelemfelkeltő akciót nem terveznek az ügyben. Mint ismert, az Orbán-kormány idején a szervezet Magyarország példáján keresztül, világszerte vetített kampányfilmben hívta fel a figyelmet a cigányüldözés veszélyeire. Az indokolatlan rendőri brutalitás bemutatása Magyarország példáján keresztül azonban „nem szerepel a priorizált programjaik között” – tudtuk meg Fodor Márktól.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
