Új elvet rögzítettek az alkotmánybírák csaknem 200 beadvány alapján. Azt mondták: több évvel a tulajdoni rendszer átalakítása után a tulajdonjogot az eddiginél szigorúbban kell védeni. Nem elegendő a közérdekre mint a tulajdon korlátozásának indokára általánosságban hivatkozni, hanem konkrétan meg kell határozni, milyen tulajdoni tárgyakra vonatkozik a tulajdonos tűrési kötelezettsége, és milyen mértékben. A bíróság vita esetén csak így tudja ellenőrizni, hogy szükséges és arányos volt-e a tulajdonnak mint alapvető alkotmányos jognak a korlátozása. A döntés része az is, amely visszahelyezte jogaikba a mobilépítményekkel érintett telkek szomszédait.
Mindezt a mobiltornyok felállítása ügyében született határozat kapcsán szögezte le az AB. Eszerint semmis a 2003-ban elfogadott hírközlési törvény három rendelkezése. Az egyik arra adott módot, hogy az építési hatóság akkor is engedélyezze elektronikus hírközlési eszközök elhelyezését, ha a telektulajdonos nem járult hozzá. A másik két paragrafus szolgalmi jog alapítását tette lehetővé az építkezéshez, illetve a felépült torony, berendezés karbantartásához. A harmadik rendelkezés azt zárta ki, hogy a szomszéd telek tulajdonosa tiltakozzon az építkezés ellen.
A tulajdoni korlátozásokat az Országgyűlés azért vezette be, mert a szolgáltató cégekkel kötött koncessziós szerződésekben az állam vállalta, hogy megteremti a jogi környezetet a társaságok közcélú terjeszkedéséhez. A hírközlési hatóság adatai szerint a szerződések a T-Mobile és a Pannon esetében 2008-ban, a Vodafone-nál 2014-ben járnak le.
Egyelőre tanulmányozzák az alkotmánybírák tegnapi döntését az érintettek – ez derült ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a gazdasági tárca reakcióiból. A mobiltársaságok úgy látják: őket nem is érinti a bírói határozat. Hogy valóban ez-e a helyzet, akkor derül majd ki, ha később mégis hatósági engedélyt kérnek hírközlési berendezések elhelyezéséhez, vagy a meglévőket megpróbálják karbantartani.
origo.hu
Kocsis Máté: Ruszin-Szendi Romulusz az ukránok kezére játszott
