Aggasztó méreteket kezd ölteni a magyar lakosság eladósodása: a háztartások idén januártól szeptember végéig csaknem annyi hitelt vettek fel a pénzintézetektől, mint amennyit tavaly egész évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Szeptemberben a lakosság összesen 54 milliárd forint értékben vett fel hiteleket, míg az első háromnegyed évben több mint 830 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya. Az eladósodás gyorsuló ütemét mutatja, hogy 2000-ben a magyar polgároknak tizedannyi adóssága sem volt, mint most: a hitelállomány szeptember végén 4620 milliárd forintra rúgott, ami 22 százalékkal haladta meg a 2005 végén mért értéket. A jegybanki adatok alapján látható, hogy a háztartások eladósodása 2003-ban kezdett felgyorsulni: ekkor több mint 890 milliárd forint értékű kölcsönt vettünk fel a bankoktól.
Folytatódik az a tendencia, hogy a kölcsönök túlnyomó részét immár devizában veszi fel a lakosság. A devizakölcsönök súlya a fogyasztási hiteleknél eléri az 57 százalékot, a lakáshiteleknél pedig a 31 százalékot. A különböző hiteltípusok közül a fogyasztási hitelek a legnépszerűbbek: állományuk ez évben 456 milliárd forinttal nőtt, ami több mint 37 százalékos emelkedésnek felel meg. A háztartások jelenleg 1650 milliárd forint értékű fogyasztási hitellel tartoznak a különböző pénzintézeteknek. A lakáshitelek mennyisége ugyan nem nőtt ilyen gyorsan, de szintén emelkedést mutat: szeptember végén az MNB-nél már 2626 milliárd forintnyi lakáskölcsönt tartottak nyilván.
Az eladósodással párhuzamosan a háztartások szeptemberben 28,5 milliárd forinttal csökkentették betétállományaikat. Annak ellenére, hogy szeptember elsejétől hatályba lépett a kamatadó, és ennek hatására a lakosság egy része átcsoportosította a pénzintézeteknél tartott pénzét, a lekötött betétek idei növekménye mindössze 3,3 százalékos bővülést takar.
Mindeközben az MNB arra figyelmeztetett, hogy a hazai pénzügyi kultúrát mielőbb fejleszteni kell. A jegybank legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy a lakosság túlnyomó többsége még pénzügyi alapismeretekkel sem rendelkezik, így nem képes felmérni az eladósodás kockázatait. A hazai pénzügyi kultúra fejlesztését az MNB azért tartja fontosnak, mert a háztartások jelentős része olyan terheket vállalhat, amelyek meghaladják képességeiket, ez pedig alááshatja a pénzügyi stabilitást. A jegybank kimutatása szerint sokan rosszul mérik fel lehetőségeiket, így nem a megfelelő hitelt veszik fel a pénzintézetektől, ami viszont azt eredményezheti, hogy elveszítik a kölcsönből vásárolt eszközeiket. A tévesen megválasztott hiteleknél azonban még nagyobb veszélyt jelent a kölcsönök gyors ütemű növekedése, valamint az, hogy a lakosság többsége feléli jövedelmét. A háztartások egyharmadának semmilyen megtakarítása, félretett pénze nincs, 16 százalékuk pedig mindössze egy hónapig tudna megélni a tartalékából.
A jegybank e tárgyban feltett kérdéseire adott válaszokból kiderül: a lakosság döntő többsége nem részesült pénzügyi és gazdasági oktatásban, és nem is rendelkezik ilyen tapasztalatokkal. Ezért a háztartások túlnyomó része nincs tisztában a hozam és a kockázat közötti összefüggésekkel, és általában csak a hagyományos megtakarítási formákat választja. Kockázatokat hordoz magában az is, hogy a hoszszú távú megtakarítások részaránya igen alacsony. Annak ellenére, hogy a demográfiai változások miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, a hazai lakosság körében még mindig csekély az öngondoskodásra való hajlandóság. Az MNB kutatási tapasztalatai arra is rámutatnak, hogy a 14–30 éves korosztálynak csak minimális az érdeklődése az aktuálisan nem használt banki szolgáltatások iránt, s pénzügyi ismereteiket jellemzően a családtagoktól szerzik be. A jegybank javaslata szerint a pénzügyi ismeretek oktatását kötelezővé kellene tenni a középiskolákban, az alacsony pénzügyi kultúra ugyanis jelentős kockázatokat jelent az állami és a magánszférának egyaránt.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: Magyarország támogatja egy tűzszünet és egy túszmegállapodás létrejöttét
