Magyarország is része annak az új kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a kazettás bombák és lövedékek használatának korlátozására. Ausztria a Genfben zajló hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló konferencián állt a kezdeményezés élére, amihez 23 másik ország – így hazánk – is csatlakozott. A javaslat lényege az volt, hogy ne csak beszélgessenek a kérdésről, hanem készítsék elő a korlátozásról szóló megállapodást is – nyilatkozta lapunknak Polgár Viktor külügyi szóvivő.
A kazettás bombák és lövedékek kérdése nem véletlenül kerül a nemzetközi érdeklődés fókuszába súlyos konfliktusokat követően, mint amilyen legutóbb a Libanon elleni izraeli háború volt. A kisméretű, különböző feladatú robbanótölteteket (az úgynevezett résztölteteket) nagy számban szétszóró fegyverek ugyanis a harcok lezárultát követően is gyilkolnak. Az ok egyszerű és tragikus: a főként repülőgépről ledobható szerkezetek – melyek több futballpályányi területet is beteríthetnek – műszaki megbízhatósága távolról sem tökéletes. A résztöltetek egy része (5–10, de akár 80 százaléka) nem robban fel a becsapódáskor, ám később még – érintésre – felrobbanhat. A kazettásbomba-résztöltetek ráadásul sok gyerekáldozatot szednek, mivel élénk színük (paradox módon a mentesítés megkönnyítése érdekében színesek) vonzza a mit sem sejtőket. A nagy számban bevetett CBU–87-es amerikai fegyver résztöltetei és apró ejtőernyőjük például rikító sárga.
Kevéssé köztudott, de Magyarország is a kazettás bombák áldozati listáján szerepel. Tizenöt éve, 1991 őszén egy jugoszláv katonai repülőgép – hivatalos álláspont szerint „tévedésből” – Barcsra dobott két brit gyártmányú BL–755-ös fegyvert. A résztöltetek javarészt egy temetőben csapódtak be, életet nem oltottak ki.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek
