Feltárulnak a Batthyány-kripta titkai

Mintegy ötven, a XVIII–XIX. században élt nemes földi maradványait őrzi a Ferenciek tere alatt a Belvárosi templom kriptája, melyet a ferencesek reményei szerint jövőre a nyilvánosság előtt is megnyithatnak. Annak idején az oroszokat sem a szellemek, sem a kegyelet nem tartotta vissza a sírok feldúlásától, a felújítások is elmaradtak, a helyiség így most igen rossz állapotban van. A tervek azonban elkészültek, az utóbbi hetekben a feltárások is megtörténtek, s immár senki előtt nem titok, kinek a nevét rejti a G. B. L. monogrammal ellátott rejtélyes sírtábla.

Százötvennyolc évvel ezelőtt, október 7-re virradó éjjel teljes titoktartás közepette egy holttestet szállítottak a ferencesek belvárosi templomába. A tetemet a keskeny lépcsőkön az alagsori kriptába vitték, berakták sírhelyére, amit egy a feliratával befelé fordított táblával zártak le. A kövön mindössze ennyi állt: „1849dik évi October hó 6kán az Urban elhunyt G.B.L. áldás és béke hamvaira”. Még ma is csak kevesen tudják, hogy a rejtélyes tábla mögötti kriptafülkében gróf Batthyány Lajos, az első szabadon választott magyar országgyűlés kivégzett miniszterelnöke nyugodott huszonegy éven keresztül. Holttestét 1870. június 9-én szállították át a Kerepesi úti temetőbe, ahol immár százezres tömeg részvételével adhatták meg a végtisztességet a mártír politikusnak. Igaz, a kor olyan személyiségei, mint Andrássy Gyula, Eötvös József vagy Deák Ferenc még akkor is csak a nép közé vegyülve mertek részt venni a gyászszertartáson.
A kripta rendbehozatalának és megnyitásának politikai akadályai ma már nincsenek, Lasetzky Frigyes építész jóvoltából a tervek is elkészültek, csak egyelőre pénz nincs elég. A föld alatti helyiségbe még csak a pince felől, poros lomokat kerülgetve lehet eljutni, látszik, hogy évtizedeken keresztül senki sem jött le ide. A fal alsó részén egy valószínűleg XIII. századi kápolna maradványai rajzolódnak ki, erre építették rá 1727 és 1743 között a mai barokk templomot. A XVIII–XIX. században élt nemesek – kik egykoron adományozók lehettek – földi maradványait őrző kriptába régen a főhajóból is le lehetett jutni, onnét, ahol ma az oltár áll.
Fejes Antallal, a Belvárosi ferences templom korábbi igazgatójával egy csíksomlyói nemesi család a padlózatba sülylyesztett sírját tanulmányozzuk, majd a régészeti árkokat kerülgetve ellépkedünk egészen a terem végéig, az Eördögh család csodás kovácsoltvas kapuval védett nyughelyéig. Innen alig pár méterre pillantjuk meg a falnak támasztva G. B. L. rózsaszín sírtábláját. A ferences atya azt mondja, keresik az itt nyugvók leszármazottjait, ezért is írták össze pontosan az itt fellelt neveket.
A templomot nem kímélte az utókor, a kriptafülkék egy részét bőséges zsákmányban bízva az oroszok feldúlták, a csontokat szétszórták. De nem a műértés vezette azt a munkást sem, aki az épületet erősítő acélgerendát pont egy freskónál rögzítette a falba, teljesen tönkretéve a műalkotást.
A koporsók egy része másfél száz év alatt szinte teljesen elporladt, némelyikük viszont csodás módon ép maradt. A sírkövek többsége szintén jó állapotú, némelyik kriptafülke elé azonban csak mára elrozsdásodott vastáblákat helyeztek. Az ezeken szereplő nevek beazonosítása nem kis kihívást jelentett.
A legfőbb cél Fejes Antal atya elmondása szerint az, hogy jövő ilyenkorra megnyithassák a kriptát az érdeklődők előtt. A falak visszaállítása az eredeti állapotukba, a sírok restaurálása, a szellőzés miatt szükséges dupla lejáró kialakítása azonban mintegy húszmillió forintba kerül, amit a ferencesek nem tudnak önerőből előteremteni, ezért kérik adományozók segítségét. 2007-re, Batthyány Lajos születésének kétszázadik évfordulójára emlékévet hirdettek, ám az ünnep aligha lehet teljes az egykor a mártír miniszterelnök földi maradványait is őrző történelmi emlékhely méltó állapotba hozatala nélkül.