Bár ez a következtetés a CNN hírtelevízió egy minapi közvélemény-kutatásából vonható le, az odahaza ellentmondásosan megítélt háború már az egy héttel ezelőtt készített felmérésekkor is a második volt. Figyelemre méltó jelenségről van szó, erre az szolgál bizonyságul, hogy néhány hónapja még egyértelműen a gazdasági témák vezettek: mára több mint hatvan százalékuk szerint a gazdaság jó formában van, s az üzemanyagár (amely a Katrina-hurrikán pusztítását követően vezette a sort) a hetedik helyre szorult vissza. Az olyan, korábban komoly érdeklődésre számot tartó ügyek, mint az azonos neműek házassága vagy az őssejtkutatás engedélyezése, a futottak még kategóriába csúszott vissza. Furcsa mód ide került a bevándorlás témája is: láthatólag az a tény, hogy George W. Bush elnök a múlt héten aláírta a mexikói határon létesítendő, 700 mérföldes kerítésről szóló törvényt, nem hatotta meg a közvéleményt.
Az Irakban és Afganisztánban zajló események, az erőszak fokozódása és vele együtt az amerikai veszteségi ráta növekedése (októberben 108 katonát vesztettek csak a Tigris és az Eufrátesz mentén) logikusan a kormánypártot hozzák nehéz helyzetbe jövő kedden. Míg ugyanis magyarázkodni más „hazai” kérdésekben lehet, a harctereken eléggé egyértelműen gyászos a kép, a demokraták malmára hajtva a vizet. Bár ők szembesülve a feladattal meghirdették, hogy az iraki rendezés előfeltétele a törvényhozás mindkét házában fennálló republikánus többség felszámolása, úgy tűnik, mégsem tudják könnyedén kihasználni a helyzetet. Arra, hogy mennyire nem, John Kerry 2004-es elnökjelöltjük súlyos elszólása a példa, aki közvetve lehülyézte az Irakban szolgáló katonákat, óriási kárt okozva demokrata párttársai választási erőfeszítéseinek. Ahogy Bush elnök segítségének sem örültek olyan nagyon az idén a republikánusok, Kerry ezzel a húzással kiírta magát a kampányból, s talán nem korai kijelenteni azt sem, hogy a 2008-as elnökválasztás esélyesei közül is.
A jövő keddi megméretéseknek éppen az a tétje, hogy Bush elnök elveszti-e javarészt feltétlen, az eddigi republikánus többségnek köszönhető támogatottságát a kongresszusban, s „béna kacsává” válik-e hivatalának hátralévő két évében. Bár a kampány számlájára is írható különleges elszántsága, ő már leszögezte, kormányzata agresszív külpolitikájának ikonjait, Dick Cheney alelnököt és Donald Rumsfeld védelmi minisztert megtartja a végsőkig, akármi történik is a törvényhozásban.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
