Kevés a pénz az utakra

Mintegy tízezer kilométernyi út szorul javításra az országban, miközben az erre költhető pénz a szükségesnek csak a tizede – állapítja meg az Állami Számvevőszék legfrissebb tanulmányában.

Meglehetősen lesújtó képet fest a magyar közutak állapotáról és az azokat kezelő szervezetek működéséről az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése. Bár az anyag csak ma jelent meg, a távirati iroda már tegnap közölte a legfontosabb megállapításokat, melyek alapján az ÁSZ arra jutott, hogy a kormánynak feladatának kellene tekintenie a közúthálózat jó állapotát biztosító programokat, és ehhez a hosszú távú pénzügyi forrásokat is meg kellene jelölnie.
Az ÁSZ a 2002–2006 közötti időszakban vizsgálta a magyar közutakat és azok kezelőit. Az autópályák nem tartoztak a vizsgálat tárgykörébe. A jelentés megállapítja, hogy a 31 ezer kilométer hosszú állami tulajdonú országos közútvonal több mint egyharmada azonnali beavatkozást igényelne – túl azon, hogy az egészet alkalmassá kellene tenni az Európai Unióban már bevezetett 11,5 tonnás tengelyterhelésre. A munkát azonban nem a terepen, hanem az utakat kezelő intézményeknél kellene kezdeni, annál is inkább, mert a magyar közúti adminisztráció 2005-ben elkezdődött átalakításába előzetes hatástanulmány nélkül vágott bele a kormány. A számvevők szerint a Magyar Közút Kht. irányítási szintje túltagolt, magas a vezetői létszám, a műszaki igazgatóság megyei szintű tagozódása nem illeszkedik a más szakágazatokban már meglevő regionális rendszerekhez. Az ÁSZ javaslatot tesz a gazdasági és közlekedésügyi miniszternek a közutak fejlesztését megelőző előkészítő bizottság létrehozására, a feladatot ellátó szervezetek feladatainak és területi szerveinek racionális átalakítására.
A számvevők szerint a nem megfelelő minőséggel átvett munkákat felül kell vizsgálni. Az ÁSZ 33 beruházást vizsgált, s ezek alapján megállapította, hogy a célok megvalósulását értékelő mutatókat csak az uniós pénzből finanszírozott közútfejlesztéseknél határozták meg, míg a hazai forrású fejlesztéseknél mutatókat kijelöltek ugyan, de ezek teljesülését nem követték nyomon. A számvevők szerint az átadásnál – a vállalkozói díj néhány millió forintos csökkenése mellett – úgy vették át az útszakaszokat, hogy az nem felelt meg a szerződésben rögzített paramétereknek. Míg a közutak fejlesztése kiemelt figyelmet kapott, addig az úthálózat állagmegóvására, javítására fordított pénzek nem nőttek. Egy szaktanulmányt idézve az ÁSZ megállapítja, hogy a burkolatjavítások hiányának halmozott értéke mára elérte a 400 milliárd forintot, ezzel szemben a vizsgált időszakban erre mindössze 39 milliárd forint jutott.