Az 1956-os magyar forradalom erdélyi „visszhangja” miatt a bukaresti hatalom által megszüntetett önálló Bolyai egyetem visszaállításának igénye állt a kincses városban a múlt hét végén megrendezett Európai kisebbségi felsőoktatási konferencia homlokterében. Az 1959-ben a román Babes egyetemmel összeolvasztott magyar tudományos fellegvár önállósodásáért küzdő kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tavaly még internetes összeköttetéssel szervezett „virtuális eszmecserét”. Az idén azonban már személyesen is képviseltették magukat Európa mintegy tizenöt olyan felsőoktatási intézményének illetékesei, amelyekben teljesen vagy részben kisebbségi nyelven folyik az oktatás. Nem kevés irigykedéssel vették tudomásul a konferencia erdélyi résztvevői, hogy miközben a mindenkori román hatalom az elmúlt 16 évben az európai precedens hiányára hivatkozva utasítja el az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó javaslatokat, még a Romániától keletre fekvő Moldovai Köztársaságban élő gagauzok is önálló kisebbségi felsőoktatási hálózatnak örvendenek. Bemutatkozott többek között a dél-tiroli német, az észtországi orosz, a norvégiai számi, a Cardiffban walesi vagy a spanyolországi Santiago de Compostellában galego nyelven oktató egyetem, magyar vonalon pedig a szlovákiai Selye János Tudományegyetem szolgáltatott példát.
Ezek felmutatására szüksége is van a romániai magyar felsőoktatást sújtó diszkrimináció ellen nemzetközi téren is felszólaló BKB-nak. Kovács Lehel, a kezdeményező bizottság alelnöke lapunknak elmondta, az európai kisebbségi egyetemek bemutatása tulajdonképpen ama modellkereső kezdeményezésükbe illeszkedik, amelynek során Erdélyben is gyakorlatba ültetnék a többi európai országban már bevált felsőoktatási struktúrát. Hiszen miközben az alap- és középfokú magyar oktatás ügye jelenleg jó úton halad, a másfél milliós lélekszámú erdélyi magyar közösség továbbra sem rendelkezik önálló állami felsőoktatási intézménnyel, a meglévő magánegyetemeket (Sapientia, Partiumi Keresztény Egyetem) ugyanis a magyar állam tartja fenn. Márpedig a kolozsvári konferencia előadói nem győzték hangsúlyozni, hogy az önálló felsőoktatás kiemelt célja a kisebbségi közösségnek, hiszen ez alapfeltétele az erdélyi „kistársadalom” megmaradásának, identitása megőrzésének. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke rávilágított: szerinte Romániának meg kell kísérelnie kezelni a kommunizmus kisebbségellenes örökségét, ellenkező esetben a szász és zsidó közösséghez hasonlóan elveszíti a magyart is. Sólyom László köztársasági elnök a konferencia résztvevőihez intézett levelében leszögezte: a kisebbségeket többletjogok illetik meg, amelyeket minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti közösségeknek. Az államfő szerint a nemzeti kisebbségi felsőoktatás biztosítása beletartozik a jogállamiság, az európai normák kereteibe, és felhívta a figyelmet, hogy minden hetedik uniós polgár kisebbségi közösség tagja, ugyanakkor az EU-tagállamokban több mint 100 ezren tanulnak a kisebbségi felsőoktatásban.
Nem a Sólyom László szolgáltatta adatnak betudhatóan, ám a kisebbségi felsőoktatási konferencián kidolgozott kolozsvári chartában annak szükségességét hangoztatják a résztvevők, hogy egy százezer fős nemzeti kisebbség is tarthasson igényt önálló egyetem fenntartására. A dokumentum – amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság hamarosan az Európai Parlament és az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjeszt – leszögezi még, hogy az egyetemi oktatásban a kisebbségeknek vétójogot kell élvezniük az őket megillető kérdésekben. Nem mellékes: a multikulturálisnak kikiáltott kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen ez a döntéshozatali jog olyanynyira nem létezik, hogy az elmúlt 16 évben még kétnyelvű feliratokra sem futotta az intézménynél.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal