Tömegiszony

Akkor végzik jól a titkosszolgálatok a munkájukat, ha a társadalom azt sem tudja, hogy egyáltalán léteznek, de az országból kiszorulnak, illetve lakat alá kerülnek szélsőséges, biztonsági kockázatot jelentő személyek. Ha ezt az alapvetést elfogadjuk, akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) mostanában rendkívül rosszul teljesít, hiszen leplezetlen politikai játszmák részesévé vált. Emlékezzünk csak vissza, hogy még az Orbán-kormány idején Szabó Albert, a szélsőjobboldali Magyar Népjóléti Szövetség vezetője, nem tudni, miért, de hirtelen úgy döntött, jobb, ha eltűnik ebből az országból.
Most nem ilyen időket élünk. Az a néhány szélsőséges provokátor, aki – például az MTV-székház ostrománál – büntetlenül szervezkedhet, úgy kell a jelenlegi hatalomnak, mint egy falat kenyér. Segítségükkel támadhatják ugyanis a nagyobbik ellenzéki pártot, a Fideszt és annak elnökét.
Jelenleg Szilvásy György, a titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter éppen arról kívánja meggyőzni az embereket, hogy nem a rendőrség tolta rá az október 23-i rendzavarókat a Fidesz nagygyűlésére, hanem ellenkezőleg. Szerinte ugyanis a rendbontók tudatos provokációja volt, hogy az intézkedő rendőröket a Fidesz-gyűlés irányába húzták. Az erre vonatkozó állítólagos bizonyítékokról csupán a nemzetbiztonsági, a rendészeti és az emberi jogi bizottság együttes zárt ülésén számolt be Szilvásy, ám az elhangzottakat az NBH főigazgatója nyolcvan évre titkosította.
A kormány éppen hülyének nézi a közvéleményt, és ehhez aszszisztál néhány Vadai Ágnes (MSZP) kaliberű politikus. A kancelláriaminiszter nem kevesebbet állít, mint hogy a rendőrséget üldözte a szélsőségesek hada az Astoriához. De aki ott volt, vagy látta a televíziós közvetítéseket, az pontosan tudja, hogy közvetlen összetűzésre alig került sor a tüntetők és a rendőrség között, mivel a maszk mögé bújt egyenruhások gumilövedékekkel, vízágyúkkal és könnygázgránátokkal terelték a tömeget. Arra, amerre ők akarták. Vagyis a Fidesz ünnepi nagygyűléséhez, ahol már több tízezer „pszichikai bűnsegéd” volt jelen.
Felvetődik persze a kérdés, hogy ha az NBH-nak ilyen természetű értesülései voltak, akkor miért nem tájékoztatták megfelelően a Fidesz vezetőit a kialakult helyzetről. Szilvásy egyébként erre is igyekezett magyarázatot adni. Közölte: ezek az információk meglehetősen „későn keletkeztek”, így az ellenzéki pártot nem tudták értesíteni.
A kancelláriaminiszter lényegében elismerte, október 23-a előtt nem tudtak semmit. Most tudnak valamit, de az titok.
Az mindenesetre tény, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok az elmúlt néhány évben többször érdemben befolyásolták a napi politikai eseményeket. A Fidesz nem tudta megtartani az önkormányzati választás előtti, szeptember 23-ra tervezett demonstrációját a Hősök terén, mivel az NBH arra hívta fel az ellenzéki párt figyelmét, hogy a nagygyűlésen robbantásos merényletet követhetnek el. Az országgyűlési választások előtt állítólag a szlovák titkosszolgálat, a SIS jelezte az NBH-nak, hogy a választási rendezvényeken alvilági körök bombát robbanthatnak. A titkosszolgálati jelzés ellenére az MSZP és a Fidesz is megtartotta tervezett tömeggyűlését. A félelem nyilván sokakat otthon tartott.
Nemrég, október elején ismét hallatott magáról az NBH. Ekkor a szervezet közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztet, hogy a „békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, amelyben a résztvevők – tekintet nélkül eredeti szándékukra – akár puszta jelenlétük miatt is bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak”.
Ezek a történések azt a feltételezést támasztják alá, hogy a jelenlegi kormányzat betegesen fél az ellenzék utcai demonstrációitól. Ezért mindent megtesz azért, hogy az emberek maradjanak otthon, és nézzék azokat a híradókat, amelyeket ők szerkesztenek.
Ki tudja, hogy hová vezethet még ez a tömegiszony?