Jelenleg senki nem tudja, Magyarország mikor tudja bevezetni az eurót, az ország ugyanis a közös uniós valuta átvételéhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesíti – jelentette ki tegnapi budapesti látogatásán Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa. Mint mondta, a magyar makrogazdasági mutatók gyengék: az infláció idén újra emelkedésnek indult, s jövőre is magas szinten marad. Az államháztartás helyzetét Almunia nagyon súlyosnak nevezte. Emlékeztetett: a magyarországi hiány – amely tavaly 7,8 százalék volt, idén pedig 10,1 százalékra rúg – a legmagasabbnak számít a 25 uniós tagállam közül. Szavai szerint a magyar deficit olyan magas szinten áll, hogy azonnali intézkedések szükségesek.
Az euróbevezetési követelményeket tovább sorolva a pénzügyi biztos rámutatott: az árfolyam-stabilitási előírásoknak sem tudunk megfelelni, 2005 és 2006 augusztusa között a forint 12 százalékot veszített értékéből, s a magyar valuta árfolyama jelenleg is meglehetősen ingadozó.
*
A hosszú távú kamatokat illetően Joaquín Almunia arra figyelmeztetett, hogy az egész EU-ban a magyar adósságot finanszírozzák a legdrágábban. Rámutatott: az államadósság kamatkiadásai éves szinten elérik a GDP 4 százalékát.
A biztos ismételten sürgette az államháztartás mielőbbi átalakítását. Az erről szóló reformok részleteit az Európai Bizottság a jövő hónapra kérte be a magyar kormánytól. A konvergenciaprogramban meghatározott célok szigorú és következetes betartását ugyancsak létfontosságúnak nevezte Almunia, aki ezzel kapcsolatban aláhúzta: ha Magyarország eltér az általa felvázolt pályától, akkor az a kohéziós alapok felfüggesztéséhez is vezethet. A brüsszeli folyosókon már beszélnek egy ilyen szankció bevezetésének lehetőségéről – tette hozzá.
Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa megerősítette: az Európai Bizottság áprilisban ellenőrzi, hogy a konvergenciaprogramban meghatározott intézkedések miként haladnak, de addig is fokozott figyelemmel kísérik a magyar helyzetet. Leszögezte: a 25 tagállam közül már csak öt áll az úgynevezett túlzott deficiteljárás alatt, s jövőre ez a szám tovább csökken.
Az államháztartás átalakítását szolgáló intézkedésekről Joaquín Almunia tegnap tárgyalást folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Veres János pénzügyminiszterrel. A találkozót követő sajtótájékoztatón Veres János elmondta, hogy megbeszélésükön szó esett olyan további javaslatokról is, amelyeket még nem fogadott el a parlament.
Almunia a Heti Válasz és a Figyelő hetilapok által rendezett tegnapi fórumra is ellátogatott, amelyen konszenzus volt arról, hogy az államháztartás jelenlegi állapota súlyos, és az adóemelés miatt hazánk további veszteségeket szenved el a térségi versenyben. Egy olyan kicsi és nyitott gazdaság számára, mint amilyen a magyar, az egyetlen ésszerű választás az euró mielőbbi bevezetése – ebben a megállapításban is értettek egyet az euró átvételéről rendezett tegnapi nemzetközi konferencia résztvevői. Lámfalussy Sándor közgazdászprofeszszor beszédében hangsúlyozta, hogy a közös uniós valuta bevezetéséhez igen rögös út vezet, hazánknak ugyanis meg kell birkóznia az államháztartás katasztrofális állapotát kiváltó okokkal. Mint mondta, az elodázhatatlan reformokat mindaddig nem lehet megvalósítani, amíg nem alakul ki érdemi párbeszéd az érdekelt felek között. Az Európai Monetáris Intézet volt vezetője kulcsfontosságúnak nevezte az államháztartás hiteles rendbetételét, mert megítélése szerint a pénzpiacok csak ebben az esetben fogják segíteni hazánkat.
A konferencián felszólalt Veres János pénzügyminiszter is, aki úgy vélte: Magyarország iránt már erősödik a piacok bizalma, amit az is alátámaszt, hogy a 2007-es költségvetés összhangban van a szeptember elsején benyújtott konvergenciaprogrammal. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartás átalakításához szükséges lépéseknél nincs párbeszéd a kormány és a társadalom között. Mint fogalmazott, nem nevezhető párbeszédnek, ha valaki a kormány részéről kijön, és mint a kakukk, bemondja a vizitdíj bevezetését. Az embereknek el kell világosan magyarázni, milyen lépések előtt áll az ország, hiszen a lakosság többsége jelenleg azzal sincs tisztában, mit jelent a konvergencia – tette hozzá. A megszorító intézkedésekkel kapcsolatban Kupa emlékeztetett: a szigorítások nyomán jelentősen lelassul a gazdasági növekedés üteme, és nem lehet tudni, mitől gyorsul majd vissza a bővülés 2008-tól.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is, aki a konvergenciaprogramot értékelve közölte: Magyarország jövőre nem közeledik, hanem tovább távolodik az eurótól. Szavai szerint ezért helyesebb volna divergenciaprogramról beszélni. Aláhúzta: a már bejelentett adóemelések miatt a térségi versenyben hátracsúszunk, és veszítünk vonzerőnkből, miközben az új uniós közép- és kelet-európai országokban jövőre és 2008-ban is lényegesen magasabb lesz a gazdasági növekedés üteme. Bod Péter Ákos élesen bírálta a kormányzati kommunikációt is. Emlékeztetett: a 2004-es uniós csatlakozásunkkor a reklámok bécsi cukrászdanyitási lehetőségekről szóltak, ahelyett, hogy a kabinet a lakossággal az országra váró kötelezettségeket ismertette volna. Belépésünkkel ugyanis vállaltuk az euró bevezetését, és az ehhez szükséges követelmények – így az alacsony államháztartási hiány, adósság és infláció – teljesítését is.
A felszólaló Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke a legfontosabb teendőknek az ország hitelességének helyreállítását, az államháztartás rendbetételét és a versenyképesség visszaszerzését nevezte, valamint azt, hogy társadalmi konszenzus alakuljon ki az euró magyarországi bevezetéséről. Rámutatott: a megszorító intézkedések többsége rontja az ország versenyképességét, s Románia és Bulgária uniós csatlakozásával az országnak új kihívásokkal is szembe kell néznie.
Egy órával ezelőttig úgy tudtam, hogy Belgrád visszafoglalása óta nem volt olyan sikeres a magyar politika, mint az elmúlt időkben – fogalmazott Csaba László közgazdászprofesszor a Joaquín Almunia pénzügyi biztos felszólalását követő elemzői megbeszélésen. Az euró bevezetésének a pénzügyi és banki szférára várható hatásáról szóló szakértői konzultáció során a CEU professzora hiányolta a közös valuta bevezetésének céldátum-meghatározását, ami igazodási pontot jelenthetne a gazdasági szereplők számára. Csaba László szerint az adópolitikában is megjelenő általános kiszámíthatatlanságot csak fokozza, hogy a kormányzati gazdaságpolitika súlypontjai mindig csak utólag derülnek ki. További problémát jelent a közgazdász szerint, hogy a magyar közvélemény gyors növekedést vár el a jelenleg leszálló ágban lévő gazdaságtól.
A társadalmat fel kell készíteni arra, hogy Bulgária és Szlovákia is hamarabb fogja bevezetni az eurót, mint Magyarország, ahol 2013 előtt nem valószínű a csatlakozás. Csaba szerint a hazai kicsi és nyitott gazdaságnak különösen fontos a mielőbbi csatlakozás. A felgyorsult eladósodás csak elfedte az eddigi problémákat, elvesztegetett idők állnak mögöttünk, miközben a valós problémák körvonalazódása sem történt meg – állapította meg a professzor.
Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy Almunia a hosszú távú társadalmi megállapodások mellett tette le a voksát, amelyhez mindkét politikai fél egyetértésére szükség van. Hamecz szerint eddig is mindenki tudta, hogy a korábban bejelentett céldátumok tarthatatlanok, ezért nem tartja kiemelkedően fontosnak, hogy most megjelöljük az eurózóna-csatlakozásunk újabb céldátumát. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője a legfontosabb megoldandó kérdésekhez sorolta többek között a kirívóan alacsony foglalkoztatottságot és a romakérdést, amelyekben „nem lát szisztematikus gondolkodást, és határozott elképzeléseket”.
Az euróbevezetést illetően a bankrendszer egyik legnagyobb feladata a vállalkozókat megtanítani az árfolyamkockázat kivédésének technikáira – mondta Balázs László, a Volksbank elnök-vezérigazgatója, aki szerint minél távolabbra tolódik a bevezetés, annál nehezebb a kockázat vállalása. Farkas Ádám, az Allianz Bank vezérigazgatója úgy vélte, hogy a magyar gazdaságpolitika elsődleges felelőssége, hogy megvalósítsa a konvergenciaprogramot.
origo.hu
Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most
