Miként az NFI oldalán méltatják, a Pacsirta a hatvanas években megszaporodó, klasszikus formaelvű filmadaptációk egyik legsikerültebb darabja, a nívós irodalmi feldolgozásairól ismert Ranódy László kitűnő színészvezetéssel vitte vászonra Kosztolányi regényének pszichológiai realizmusát, a kisvárosi provincializmus kritikáját és a melankolikus számvetést az erkölcs nevében feladott boldogsággal.
A Szélesvásznú történelem e heti adásában Kelecsényi László író, filmtörténész úgy véli, az alapanyag a szerző legkiválóbb prózája az Édes Anna mellett, az erőteljességét nyilvánvalóan fokozza, hogy Kosztolányi Dezső a saját élményeit dolgozta fel, nem titok ugyanis, hogy a húga csúnyácska volt, nem ment férjhez, az ő személye ihlette Pacsirta karakterét. A szakember szerint telitalálat volt Ranódy László rendezőtől az irodalmi adaptáció ötlete, hiszen egy abszolút szabadon leforgatható, politikamentes történetről van szó.
Miként a műsorban egy archív interjúban Ranódy deklarálja hitvallását, mindig is az üldözöttekkel, a szegényekkel és a megalázottakkal szimpatizált, ez a témakör izgatta és igyekezett megtalálni az embereket irányító olykor félelmetes ösztönöket. Szerinte ugyanis felismerések sorozata szükséges ahhoz, hogy változtatni tudjunk magunkon, a művészet nem azonnal, hanem egy hosszas folyamat révén fejti ki a hatását, de úgy véli, akkor is diófát kell ültetnünk, ha magunk már nem részesülünk majd a terméséből.
Csatári Bence, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának történésze a mű keletkezésének időszakával kapcsolatban megjegyezi, hogy 1963 a konszolidációs korszak kezdete volt, hiszen általános amnesztiát rendeltek el az ’56-os forradalom résztvevőivel szemben, igaz, mindez nem volt teljesen általános, mintegy háromezer, köztörvényes bűncselekménnyel elítélt rab a rácsok mögött maradt. Viszont utóbbi ellenére is jól érzékelteti ez a lépés az aktuális politikai hangulatot. És noha a Pacsirta nem bírálta a hatalmat,
a kalitka a történész szerint a vasfüggöny által elzárt magyar társadalom szimbólumaként is értelmezhető, amely megszokta Kádár személyét, adaptálódott a kettős beszédhez és a cenzúrához.
A műsorban szóba kerül mások mellett az egyik főszerepet alakító Páger Antal személye is, aki Cannes-ban elnyerte a legjobb férfi színésznek járó díjat, Kelecsényi László szerint pedig egy hihetetlen színészről van szó, aki a tsz-tagtól kezdve a tábornokig, bármilyen karaktert tökéletesen el tudott játszani. A filmtörténész méltatta Latinovits Zoltánt is, akit egyébként az egyik jelenetben Kosztolányi eredeti nyakkendőjében láthatjuk és Kelecsényi szerint, amikor azt mondja, hogy „a nyugodt világ, hazug világ”, akkor a rövid életének és pályájának az egész lázadását összegzi.
Az adás – amelyben számtalan egyéb érdekességet hallhatunk a film hátteréről – vasárnap délelőtt 11 órakor kerül műsorra a Hír TV-n, míg a Pacsirtát 13 órától vetítik.
Borítókép: Pacsirta (Forrás: NFI)
