Vízió az energiamezőkről: szabályzók kellenek

Három feltételből kettő már adott ahhoz, hogy elkezdődjön végre hazánkban is az energianövények számottevő területen való termesztése. Van fizetőképes kereslet, vannak érdeklődő termelők, ez azonban semmit nem ér, ha hiányzik a harmadik feltétel. Ezt az államnak kell megteremtenie, mégpedig kiszámítható szabályozással.

Szinte már közhelyszámba megy, hogy a megújuló energiahordozók közül idehaza a biomassza rendelkezik a legnagyobb potenciállal. Szakértők szerint másfél évtizeden belül elméletileg akár a teljes energiaigényünk 18-20 százalékát is kinyerhetnénk a folyton megújuló energianövényekből. Lehetőségeink Európában talán csak Finnországéval vethetők egybe, a gyakorlat terén azonban a legutolsók között kullogunk.
A biomassza igazi haszna nem csupán az, hogy környezetbarát módon lehet energiát termelni a technológia megfelelő alkalmazásával. Legalább ugyanilyen fontos, hogy alkalmazása komplex gazdaságélénkítő hatással jár, de csak akkor, ha az erőművi tüzelőanyag termesztésében az erdészetek mellett szerepet kaphat a mezőgazdaság is. Az idehaza működő három nagy biomassza-tüzelésű erőmű jelen pillanatban még csupán az erdészetekre támaszkodhat, vagyis a kazánokban fa ég. Ez pedig joggal ébreszt sokakban kétséget: vajon miért az erdőkből kell kitermelni az alapanyagot, amikor az megteremne a gyengébb minőségű termőföldeken is?
– Ahhoz, hogy az energetikai célú növénytermesztés általánossá váljon, három feltételnek mindenképpen teljesülnie kell – nyilatkozta érdeklődésünkre Braun Attila, a részben már biomasszára átállt pécsi Pannonpower Holding Zrt. fejlesztési igazgatója. – Először is szükség van fizetőképes keresletre, ez adva van. A Pannonpower kész arra, hogy hosszú távú szerződéssel garantáltan vásárolja meg a tüzelőanyagot a gazdáktól – ha a gazdáknak lennének energiaültetvényeik. Ehhez nemcsak a szándékot tudjuk biztosítani, de a technológiát is. Ígéretes kísérleteket folytatunk különböző fafajtákkal, és támogatjuk az energiafű-kísérleteket is. A második feltétel, hogy a technológiát a társadalom elfogadja. Megítélésünk szerint ez a feltétel is adott, hadd utaljak csak azokra a komplex felmérésekre, hatástanulmányokra, amelyeket több egyetemmel karöltve végeztünk. A harmadik és ugyanilyen fontos feltétel, hogy a gazdák kiszámítható, ösztönző és világos szabályozás mellett vághassanak bele a termesztésbe, ez idáig még hiányzik. Hogy ez a feltétel is teljesüljön, abban az államnak van óriási szerepe, mert ha nem teremt megfelelő jogszabályi környezetet, a gyakorlatban instabil marad a rendszer – véli Braun Attila.
A szabályozás fontosságát a hírek szerint az állam is felismerte, ám egyelőre a jogalkotás folyamata lemaradt e felismerés mögött. A témával foglalkozó szakemberek remélik, hogy az energetikai célú növénytermesztéssel kapcsolatos szabályozás nem az energetikát érintő döntések megszokott tempójában történik. Ismeretes, hogy az ország középtávú energetikai programját – amelynek nyilvánvalóan csak egy része kell hogy legyen a megújulókkal kapcsolatos terv – már évekkel ezelőtt el kellett volna készíteni. Igazság szerint egy munkaverzió el is készült csaknem három éve, de a szakma az anyagot annyi kritikával illette, hogy a gazdasági tárca kénytelen volt teljesen új anyag készítésébe belefogni. Ennek elkészültére már számos határidőt bejelentettek, de a nyilvánosságra hozatal azóta is várat magára.
A bizonytalanság ellenére a Pannonpower elkötelezett a biomassza-alapú energiatermelés mellett, és az erőmű két blokkjának átalakításába is belevágott annak érdekében, hogy növelje a megújulókból származó teljesítményét. Ezek közül az egyiket már kifejezetten lágy szárú növényekre tervezik, azaz energiafűből és mezőgazdaságból származó melléktermékek (szalma, kukoricaszár stb.) elégetésére. A beruházás elkészülte után teljesen kizöldül Pécs távfűtése, és a földgázfelhasználás megszűnik. A másik fejlesztés energiahordozóját a fás szárú energiaültetvényekből kapja (energianyár, -fűz, -akác stb.), ezzel kiváltva az erdészeti tűzifakereslet növekedését. De hogy a megoldások működjenek, ahhoz az is kell, hogy a gazdák döntési helyzetbe kerüljenek – nyilatkozta Braun Attila.