időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Ki éri utol a fényt?

Stefka István
2006.12.22. 23:00

A tudományos világ nemrég ünnepelte a speciális relativitáselmélet százéves születésnapját. Dobó Andor Vákuum és éter – Mítosz és valóság című könyvében viszont az áll, hogy Einstein két posztulátuma (kiindulási feltétele) hibás, a valóságban sohasem teljesül, ezért értelmetlen. Ha ez igaz, akkor nagy horderejű tudományos felfedezésnek vagyunk tanúi: új relativitáselmélet született, amely mellőzi Einstein két posztulátumát.

Dobó Andor alkalmazott matematikus kutatási területe többek között az analízis, a geometria, a valószínűség-számítás, a fizika és csillagászat. Általánosította Newton gravitácós törvényét. De igazából már egy évtizede az Einstein-féle speciális relativitáselmélet foglalkoztatja. A speciális relativitáselmélet azt vizsgálja, hogy milyen törvények jellemzik és írják le az eseményeket, jelenségeket az egyik inercia (tehetetlenségi) rendszerben, ha azok a hozzá képest állandó relatív sebességgel mozgó másik inercia rendszerben játszódnak le. Einsteinnek az elmélete megalkotásához két posztulátumra volt szüksége. Az első szerint az inercia rendszerek között semmilyen úton nem tehető különbség. A második szerint: a vákuumban minden irányban a fény egyenes vonalban c=300 000 km másodpercenkénti sebességgel terjed, függetlenül attól, hogy azt nyugalomban vagy mozgásban lévő test bocsátotta ki. Einstein felfogása alapján minden megfigyelő számára a fény sebessége az állandó c értéken marad, semmilyen anyagi test ennél nagyobb sebességgel nem képes haladni, és senkinek sem sikerülhet egy fénysugarat utolérni.
Amit Bolyai felfedezett
Mit mond viszont a magyar matematikus?
– Én nem abból indultam ki, mint Einstein – magyarázta Dobó Andor –, hogy a c-nél nem lehet nagyobb sebesség. Ha nem tudjuk biztosan – márpedig miért tudnánk –, hogy a c-nél nincs a sebességek között nagyobb, akkor úgy járunk el helyesen, ha feltételezzük, hogy van. Ebből az alapállásból kiindulva egzakt matematikai úton bebizonyítottam, hogy a valóságban a speciális relativitáselméletben is létezhet a fénynél nagyobb sebesség, nem csak az általános relativitáselméletben. A lényeg az, hogy én nem a fénysebességet, hanem annak egynél nagyobb konstansszorosát tekintettem határsebességnek, amelyet az jellemez, hogy hozzá ugyan közelíthetünk, de sohasem érhetjük el. Még akkor sem, ha ezt a mozgást hatalmas, akár végtelen nagy erővel is, gyorsítani próbálnánk.
– Ez merész állítás. Nem gondolja, hogy valahol mégis ön tévedett, és Einsteinnek, valamint követőinek lehet igazuk, miután azt már elfogadta a tudományos világ?
– Nem. Kétféle úton is elvégeztem a bizonyítást, amit azután tüzetesen ellenőriztem. Az egyik út az volt, amelyet Einstein is követett. A másik úton Bolyai János hiperbolikus geometriájára támaszkodtam. Bolyai János a semmiből teremtett egy új világot, én meg azt láttam be, hogy ilyen világ nemcsak a matematikában, hanem a fizikában is létezik. Ha nem lenne igazam, akkor Bolyai János fölfedezése sem állná meg a helyét a geometriák között. Én erre alapoztam az állandó görbült téridő fizikájának létrehozását. Ezek után a fizikusok már nincsenek abban a helyzetben, hogy Einstein tanait dogmaként kezeljék. Bármennyire hihetetlen, de áltudomány lett belőle – szögezte le a matematikus. Nyomatékul hozzátette még: Einstein speciális relativitáselméletének egyetlen fizikai törvényt leíró formulája sem helyes!
Súlyos megállapítások ezek. Hiszen a tudományos világban elismert, Nobel-díjas, világhírű tudós tanainak igazságát kérdőjelezi meg Dobó Andor. Ez azzal is járhat, hogy a matematikus kutató elméletét kíméletlenül el fogják utasítani. Dobó úgy látja, hogy ez a sorsa többnyire a merőben újat alkotónak, ahogyan kifejezte: ,,valakinek mindig el kell vinni a balhét”. Bolyai Jánost is Erdélyben félbolondnak tartották, és csak halála után ismerték el felfedezését.
„Az éter pedig létezik!”
A tudomány fejlődésekor már sokszor kiderült, hogy az új kísérleti és elméleti eredmények módosíthatják vagy éppenséggel felrúgják a korábbi örök érvényűnek megállapított igazságokat. Ez lett a sorsa a newtoni fizikának is. A matematikus azt is kifogásolta, hogy a relativitáselmélettel foglalkozó tankönyvekben hamis bizonyítással azt lehet olvasni, hogy a ,,nulla tömegű részecskének is van impulzusa és energiája”. Ezek közé tartozónak tekintik a fizikusok a fotont! Eszerint, ami nem létezik, annak is van létező tulajdonsága. Dobó határozott véleménye viszont az, hogy ez képtelenség, ellentmond a józan észnek, ezért is paradoxon.
– Kimutattam – érvelt tovább a matematikus –, hogy a nulla tömegű részecskéknek az impulzusa és az energiája is nulla! Az éter pedig létezik! Napjainkban sajnos ott tartunk, hogy a fizikában nem lehet egzakt matematikai úton egy eredmény helyességét beláttatni. Itt ma a kétszer kettő nem négy, a nullával osztanak, ha kell, egyszerűsítenek! Einstein speciális relativitáselméletének dogmaként való felfogása ide vezet, s ez ellen nem lehet apellálni. Jaj annak, aki a ,,mértékadó tudományos klikkek” önző céljaival ellenkezik. És ez világszerte így van. Ezzel a hozzáállással az elméleti fizika fejlődését tudatosan korlátozzák és ellehetetlenítik. Egy hamis elméletet hosszú ideig lehet progresszíven védeni, új elméletet pedig alaptalanul támadni.
A cáfolat cáfolata
Persze az sem mindegy, hogy mit szólnak ehhez az elmélethez a tudós társak, a fizikusok. Dobó szerint megpróbálják agyonhallgatni. Einstein dogmáinak elvetése gyökeresen megváltoztatná a fizika arculatát, mivel természetfilozófiai vonatkozásai is vannak. A matematikus úgy véli, nem az ő feladata rábírni a fizikusokat arra, hogy ne hamis tanokat, hibás fizikai törvényeket hirdessenek, oktassanak. Nekik kell felismerni azt, hogy megérett az idő arra, hogy saját tudományukat helyes és megbízható alapokra helyezzék. Mint alkalmazott matematikus, a rá vonatkozó penzumot teljesítette. Elért eredményei összegzéséről a közelmúltban a Szenci Molnár Társaság kiadásában könyv jelent meg. A mélyebb, több ismeretet igénylő matematikai bizonyítások pedig az interneten megtalálhatók.
– Ennél többet nemigen tehetek – mondta Dobó Andor. Legfeljebb annyit, hogy a cáfolatot cáfolom.
– Egy ilyen, később mindenki által elfogadott tudományos felfedezésért a középkorban fellobbantak a máglyák. Nem fél attól, hogy képletesen ön is erre a sorsra jut?
– Nem félek, de gondoltam rá. Egyébként az éterelméletem helyességét más úton igazolta a fiatal és nagyon tehetséges fizikus, Topa Zsolt is. Úgy látom, a nagy ellenállás miatt ezeket az új tudományos eredményeket talán 2020 után fogják használni. Ugyanis hozzávetőleg ekkor fejeződik be a NASA által tervezett, ,,Einstein után” elnevezésű kozmológiai űrprogram, amely célul tűzte ki Einstein relativitáselméleti téziseinek az ellenőrzését. Ekkor az adatokat értékelők rá fognak jönni arra, hogy Einstein ide vonatkozó eredményei korrigálásra szorulnak. Ekkor kénytelenek lesznek a már most meglévő új és helyes eredményeket igénybe venni. Ezt azonban valószínű én már nem fogom megélni.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.