A nemzetközi tőke aránya tovább nőtt

Tizedével nőtt a multik súlya a magyar gazdaságban, s már eléri a GDP 40 százalékát – állapítja meg egy most közzétett Ecostat-tanulmány. Közben a kormány arra törekszik, hogy e körben további befektetéseket ösztönözzön. Erre a célra két év alatt 35 milliárd forintot fordított a költségvetésből, de jelentős összeget tesznek ki az adó- és egyéb kedvezmények is. Kérdés tehát, hogy mindezek figyelembevételével pozitív vagy negatív a mérleg.

Lapunk értesülései szerint a Samsung jászfényszarui gyárának bővítését jelenti be holnap a gazdasági miniszter. Kóka János a köztelevízióban tegnap azt mondta, pénteken kerül sor arra a bejelentésre, amely mintegy ezerfős munkahelyteremtést jelent a kelet-magyarországi településen. A Samsung 12 milliárd forintos beruházással a kilencvenes évek közepén Jászfényszarun hozta létre televíziógyárát. A gazdasági tárca – saját bejelentése szerint – jelenleg mintegy ötven külföldi befektetővel folytat tárgyalásokat. Ha e tervek megvalósulnak, 3,7 milliárd euró értékű működő tőke érkezik hazánkba, amely 12 ezer munkahelyet teremt. A tőkebeáramlás ösztönzésére a kormány – az adófizetők pénzéből – támogatásokat és különböző kedvezményeket nyújt a cégeknek. A befektetők vissza nem térítendő pénzbeli támogatás mellett adókedvezményeket és szakképzési támogatást kapnak. A kormány által nyújtott kedvezmény a társasági nyereségadóra vonatkozik, a Hankook esetében például a ma érvényes 16 százalék helyett 3,2 százalékra mérsékelték a beruházó terheit tíz esztendeig.
*
Az előírt szakképzési támogatás pedig csak 50 százalékos. A kedvezmények mellett infrastrukturális beruházásokat is magára vállal a központi költségvetés. A kormány mellett az önkormányzatok is hozzájárulnak a befektetők becsalogatásához. Ennek gyakori formája a földterület ingyenes vagy kedvezményes átengedése, a hosszabb távú iparűzésiadó-mentesség biztosítása.
A beruházásra szánt állami támogatás mértékét a kormány, amíg tehette, titokban tartotta. Kóka János korábban azt nyilatkozta, hogy 2004–2005-ben 220 milliárdnyi beruházásra mintegy 34 milliárd forint állami támogatás jutott. De ez csak a pénzügyi juttatás, kiegészítik az egyéb kedvezmények. A Hankook esetében például a 16 milliárd forintos pénzbeli támogatáshoz négymilliárdnyi kedvezmény társult. Az APEH kimutatása szerint az adókedvezmények aránya 2005-ben a személyi jövedelemadó esetében 5-7 százalék volt, a társasági adónál viszont közel 25 százalék. Emellett a kis- és középvállalatok kamatkedvezményére tavaly 2,4 milliárd forintot áldozott a magyar állam, a nagyberuházások esetében közel 102 milliárd forintot.
Az adókedvezmények rendszerét átmeneti megoldásnak tartja Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke. Véleménye szerint
új adótudatosságra, adómorálra épülő rendszerre van szükség. Ebben a kedvezmények jelentőségüket vesztik, mert maga a rendszer széles adóbázissal és alacsony kulcsokkal működik. Fontos tudnivaló, hogy egy új befektetés megvalósíthatósági számításánál nem az adók százalékát hasonlítják össze, hanem a fizetendő adók tömegét. A nagy külföldi beruházások annak ellenére, hogy kedvezményben részesültek, mégis a legnagyobb hazai adófizetőknek számítanak.
Ezzel szemben áll az, hogy a nagy nemzetközi cégeknek rendkívüli érdekérvényesítő képességük van. A kis- és közepes méretű, magyar tulajdonú cégek jogosan tiltakoznak az adódiszkrimináció ellen – mondta kérdésünkre Mellár Tamás közgazdász, aki szerint nemcsak az a baj, hogy versenyhátrányba kerülünk a külföldiekkel szemben, de az is, hogy a multik – hatékonyságuk érdekében – a beruházási összeghez képest kis létszámot foglalkoztatnak. Ennek következtében nem szélesedik az adóalap, így az állami bevételek nem folynak be megfelelő mértékben.

A Mol a legnagyobb. Magyarország első száz vállalkozása állította elő a bruttó hazai termék (GDP) majd 40 százalékát 2005-ben – derül ki az Ecostat legfrissebb tanulmányából. A legnagyobbak ennél is meghatározóbb súllyal veszik ki részüket az exportból, amelynek 57 százalékát teljesítik. A száz legnagyobb cég által előállított hozzáadott érték 12,7 százalékkal nőtt, míg az előzetes adatok szerint a teljes vállalati szektorban 7,5 százalékkal bővült az új érték előállítása 2005-ben. A kettős könyvvitelt vezető cégek mintegy tízezermilliárd forint GDP-jéből a száz legnagyobbra 39,8 százalék jutott, míg 2004-ben 37,3 százalék. Jellemző ugyanakkor az is, hogy az élmezőny első tíz-tizenegy vállalkozása ugyanannyival járult hozzá az ország GDP-jének növeléséhez, mint a többi nyolcvankilenc-kilencven nagyvállalat. A rangsor ötvenedik helyezettjének GDP-je alacsonyabb az átlag felénél, ami a koncentráció erősödését jelzi. A tízes élmezőny első négy helyén ugyanazokat a vállalkozásokat találjuk, mint egy évvel korábban. A mezőnyt a Mol vezeti, mögötte az egy évvel korábban még ötödik helyezett T-Mobile-t beolvasztó Magyar Telekom és a General Electric áll, a negyedik helyet pedig az Audi szerezte meg. A Szerencsejáték Zrt. az ötödik a rangsorban, majd a Richter Gedeon és a Magyar Posta következik. A MÁV Zrt. áll a nyolcadik helyen, a tíz legnagyobb cég sorát pedig a Pannon mobilszolgáltató zárja – tette közzé az Ecostat.