Csúcsvezetőknek harmincszoros pénz

Bár hazánkban évről évre emelkedik az átlagbér, a legtöbbet keresők jövedelme tízszer– harmincszor meghaladja ezt az értéket. Nem csoda hát, hogy míg a felső vezetők leginkább a szabadidejüket keveslik, a beosztottak a pénzt.

Milliós havi fizetés, luxus-személygépkocsi, céges telefon, fitneszbérlet és részesedés a cég részvényeiből: hazánk a vezetői juttatások terén már felzárkózott az uniós szintekhez. A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. adatai szerint a vállalatok többségénél a vezető éves jövedelme tavaly 27 és 47 millió forint között mozgott. Még a „legrosszabbul” keresők is 10–15 millió forint között vittek haza, ám a legjobban megfizetettek akár 60 millió forint bruttónál is többet kerestek 2006-ban. A vidéki cégeknél a fizetések 15–30 százalékkal is alacsonyabbak lehettek, de a cég mérete vagy a tulajdonos nemzetközi volta is lényegesen befolyásolja a jövedelmet – tudtuk meg Jókay Gábortól, a Hewitt üzletágvezetőjétől. A fizetési rangsorban a vezérigazgatókat az értékesítési és marketing-, valamint a pénzügyi terület irányítói követték. A béren kívüli juttatások között leggyakrabban a személygépkocsi és a mobiltelefon, étkezési hozzájárulás szerepel a főnökök esetében, ezt követi a képzési támogatás, árengedmény cégtermékekre, fitnesztevékenységek támogatása.
A Hewitt átfogó kompenzációs kutatásában azt tapasztalta, hogy a vállalatok 5–15 százaléka adott részvényvásárlási lehetőséget. A csúcsvezetők 70 százaléka úgy érzi, elégedett a jelenlegi fizetésével. Ugyanakkor az ezért fizetett árat sokallják: úgy vélik, munkájuk túl sok időt rabol el az életükből.
Ráadásul a vezetői fizetések évről évre lendületesen nőnek. A Hewitt 2004-re vonatkozó adataiban az egész évre vetítve 18–23, 2005-ben 19–44 millió forint az első emberek bére. A beosztottak javadalmazása sokkal szerényebb: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005-ben a bruttó átlagbér 154 631 forint volt. Bár ez az összeg évről évre emelkedő tendenciát mutat – 2004-ben 145 675, 2003-ban 137 193 forint volt – az átlagfizetések és a csúcsfizetések közti szorzó a másfél milliós havi bérű, a csúcson lévők közt gyengén fizetett vezető esetében is tízszeres, de azok esetében, akik havi ötmilliót keresnek, több mint harmincszoros.
Vagyis a beosztottak fizetése csillagászati távolból követi a főnökökét. Az egyik internetes szakportálon tartott szavazás végeredménye szerint négy magyarból három elsősorban akkor lenne elégedettebb a cégével, ha emelkedne a fizetése. A szavazóknak mindössze 14 százaléka jelölte meg fő motiváló tényezőként az extrajuttatásokat, s még ennél is alacsonyabb volt azok aránya, akik az anyagi előnnyel nem járó kiváltságokat – mint a kevesebb túlórát, szabadabb munkakört – preferálják.