Később indítják az Atlantist

Jégeső rongálta meg az Atlantis külső üzemanyagtartályát, ezért határozatlan időre elhalasztották a március 15-re kitűzött startját. Az űrrepülőt visszaszállítják a floridai űrközpont szerelőcsarnokába, s megpróbálják kijavítani a tartály burkolatának kisebb-nagyobb sérüléseit. Legkorábban április végén indíthatják útnak a gépet a Nemzetközi Űrállomásra.

Elhalasztották az Atlantis március 15-re tervezett indítását, miután helyi idő szerint hétfőn délután óriási vihar csapott le a floridai, Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontra, s a jégeső megrongálta a gépet – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A jégszilánkok kisebb-nagyobb bemélyedéseket vájtak a 39/A jelzésű starthelyen álló jármű talán legérzékenyebb és egyben legkritikusabb részébe, a központi, nagy hajtóanyagtartály külső burkolatába. A visszaszámlálást félbeszakították, és az űrrepülőgépet visszaszállítják a szerelőcsarnokba. Az Atlantis – fedélzetén hat asztronautával – a tervek szerint új energiamodult szállít majd a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
A NASA többéves munkával és több mint egymillió dollár ráfordítással javította ki a Columbia 2003. február 1-jei szerencsétlensége után feltárt üzemanyagtartály-hibákat – emlékeztetett az MTI. A katasztrófát az okozta, hogy indításkor levált a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy darabja, és a bal oldali szárnynak nekiütközve megrongálta az űrrepülő hővédő pajzsát. A sérülés miatt a szárny a légkörbe való visszatéréskor túlhevült, a gép felrobbant, s a személyzet mind a hét tagja odaveszett.
Miként korábban megírtuk, a NASA az idén öt űrrepülést tervezett. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott menetrend szerint február 22-én az STS–117 Atlantis, június 11-én az STS–118 Endeavour, augusztus 9-én az STS–120 Atlantis, szeptember 27-én az STS–122 Discovery és november 29-én az STS–123 Endeavour űrrepülését irányozták elő. Az idei első és második űrrepülés közötti, csaknem négy hónapos rést a soron kívüli Hubble-űrteleszkóphoz induló szervizjárattal kívánták betömni májusban. Erre az akcióra a NASA már meg is kapta a különengedélyt, hiszen a Columbia tragédiája után a megmaradt űrrepülőgépeket már csak a Nemzetközi Űrállomás továbbépítéséhez használhatja fel.
Az űrhajózás történetében még nem volt olyan menetrend, amely maradéktalanul és az előre tervezett időben valósult volna meg. Ez a mostani sem kivétel, hiszen az Atlantis február 22-re kitűzött startját előbb március 16-ra, majd egy nappal korábbra halasztották. A Floridára lecsapó jégzivatar miatt azonban törölték a gép március 15-i indítását. A teljes felülvizsgálat és a tartály kijavítása után legkorábban április végén, de mindenképpen a Szojuz TMA–10 felbocsátása és a Szojuz TMA–9 visszatérése után válik lehetségessé az Atlantis startja. Ha azonban nem sikerül rendbe hozni az üzemanyagtartályt, és vissza kell szállítani a Lockheed–Martin New Orleans-i gyárába, akkor a legjobb esetben is csak júniusban szállhat fel az űrrepülőgép. További lehetőség, hogy az STS–117 Atlantist a júniusban esedékes STS–118 Endeavour űrrepülése utánra halasztják, hogy a menetrend legalább részben tartható legyen. Ezt erősítette meg az űrrepülőgép-program menedzsere, Wayne Hale is, aki elmondta, hogy „a 2007-es időpontokat felülvizsgáljuk, de biztos vagyok abban, hogy az eredeti tervhez vissza tudunk térni az év végén”.
Mint korábban megírtuk, a Szojuz TMA–10 márciusi startját éppen az Atlantis programja miatt halasztották el egy hónappal, hogy az amerikai űrhajósok által felszerelt újabb napelemtáblák már üzemeljenek, amikor megérkezik a „második magyar” űrhajóst, az amerikai Charles Simonyit is szállító Szojuz TMA–10-es űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra.