Még sokáig az amerikai GPS navigációs rendszerrel közlekednek az uniós autósok is, noha 2004 karácsonya előtt az Európai Bizottság – mint akkor jelentettük – 2008-ra ígérte, hogy az amerikai műholdas helymeghatározó rendszerre európai válaszként az unió eddigi legdrágább, másfél milliárd eurós műszaki vállalkozása, a Galileo megkezdi működését. Ehelyett az EU közlekedési miniszterei ultimátumot adtak a tájolórendszernek azzal, hogyha a megvalósításon dolgozó konzorcium – amelynek tagja egyebek mellett az Inmarsat, az Alcatel és a Finmeccanica – nem hárítja el a szervezési, pénzügyi és technikai akadályokat, akkor más megoldást keresnek, tekintettel a már eddig is elszenvedett késedelemre. A botrányszagú késedelem méretére jellemző, hogy a vezető francia lap, a Le Monde azt közölte, a Galileo „példátlan válságba” került, akár az Airbus. Az unióban most már 2012-es üzembeállási határidőről van szó – legkorábban. Ami pedig az unióban szinte csodaszámba megy, maga Brüsszel is nyíltan válságról beszél. Wolfgang Tiefensee német közlekedési miniszter a német elnökség nevében nyilatkozatban szögezte le, hogy a műholdas rádiónavigációs rendszer válságban van.
Az Európai Parlament már a múlt szeptemberben sürgette a Galileo késedelmi akadályainak elhárítását. A Galileo-program célja polgári hasznosítású, globális műholdas navigációs rendszer, amelynek helymeghatározó szolgáltatásait a közlekedés, a mezőgazdaság, a környezet- és katasztrófavédelem, valamint a határvédelem tudná felhasználni.
Tiefensee kifogásolta, hogy a konzorciumban a döntéseket csak egyhangúlag lehet meghozni. A soros EU-elnök Németország minisztere kollégáinak olyan konkrét intézkedéscsomagot mutatott be, amelynek segítségével megszüntethető a jelenlegi helyben topogás.
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella