Jogsértő a nyilasmentegetéssel kapcsolatos közlés

Az antiszemita megjelölés olyan mértekben megbélyegző, lealacsonyító, hogy aki ezt alkalmazza, túllépi a szólásszabadság korlátait. Már korábban, az Orbán Viktor által Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter ellen indított személyiségvédelmi perben így döntött a bíróság. Ezt az álláspontot foglalta el most kihirdetett jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla is. Az újabb ügy felperese Kupper András, a Fidesz egykori fővárosi frakcióvezetője, alperese Krausz Tamás és további tizennégy közszereplő volt. A táblabíróság az összes alperest elmarasztalta.

Bőhm András, az SZDSZ korábbi fővárosi frakcióvezetője tavaly márciusi interjújában azt állította, hogy Kupper András külföldi állampolgárok segítségével, jogsértő módon gyűjtötte össze az indulásához szükséges kopogtatócédulákat. Bőhm ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy felvetődött: ő maga követte el az említett szabálytalanságot. A jogerős ítélet szerint a szabad demokrata politikus sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem tudta igazolni állításait. A Fővárosi Ítélőtábla Bőhm Andrást emiatt arra kötelezte, hogy fizessen Kuppernek 600 ezer forint nem vagyoni kártérítést, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában pedig saját költségén adjon elégtételt.
E héten hozott jogerős ítéletet a bíróság abban a személyiségvédelmi perben is, amelyet tizenöt közszereplő ellen indított a Fidesz volt fővárosi frakcióvezetője. Kupper András azt sérelmezte, hogy Krausz Tamás történész, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Szigeti Péter jogász, az Országos Választási Bizottság elnöke és további tizenkét személy 2005 tavaszán nyílt levélben nácimosdatással és nyilasmentegetéssel vádolta őt. A nyílt levél aláírói azután fordultak a közvéleményhez, hogy Kupper a főpolgármester álláspontjára reagálva kifejtette: 1945-ben Budapest megszállása és nem a felszabadítása történt. A Fővárosi Ítélőtábla együttesen 800 ezer forint kártérítésre kötelezte a tizenöt alperest. Mint Buczkó Péter ügyvéd elmondta, a döntés indoklása szerint Kupper álláspontjából nem vonható le az a következtetés, amelyre a nyílt levél aláírói jutottak. A nácimosdatással és a nyilasmentegetéssel kapcsolatos közlés a személyiségi jog megsértésének minősül.

Precedensper 2004-ből. Az antiszemita jelző használatának ténybeli alapjait, indokoltságát meg sem próbálta bizonyítani Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter abban a perben, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök indított ellene. A szocialista politikus 2002 novemberében egy rádióműsorban azt nyilatkozta: „Medgyessyt azért fogadja Bush elnök, mert reményét látja annak, hogy nem egy antiszemita kormányfővel áll szemben.”
A jogerős ítélet szerint az antiszemita jelző használata bizonyítékok hiányában burkolt hamis tényállításnak minősül. Emellett véleménynyilvánításként sem fogadható el. A zsidóellenes, zsidógyűlölő jelentésű kifejezés ugyanis olyan mértékben megbélyegző, lealacsonyító, hogy aki ezt használja, túllépi a szólásszabadság határait. A bíróság emiatt a becsülethez, az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése címén 2004 februárjában elmarasztalta Juhász Ferencet.