Készítik az új elvárt adót

Második felvonását éli a minimum társasági adó, közkeletű nevén az elvárt adó bevezetése, a kormány ugyanis új jogszabállyal kényszerítené adófizetésre a veszteséges vállalkozásokat. Ám az új változat jogszerűsége is aggályosnak tűnik.

Olyan jogszabályra van szükség, amely az Alkotmánybíróság (AB) határozatának figyelembevételével képes arra, hogy a tartósan veszteséget kimutató vállalkozásokat is rászorítsa a közteherviselésben való részvételre – nagyjából ez szerepel abban a kormányzati dokumentumban, amely a héten az elvárt adóval kapcsolatos megbeszélésekre invitálta a különböző szervezeteket. Kedden a gazdasági kamarákkal tárgyalt, ma pedig társadalmi szervezeteket avat be a Pénzügyminisztérium (PM) az új adó tervezetébe. Egyelőre csak anynyi derült ki, hogy ez az adó is az árbevétel 2 százalékára, mint alapra róna ki 10 vagy 16 százalékos adómértéket, de új vonás, hogy a vállalkozó a bevallásában világossá tehetné: valóban veszteségesen működik, ezért nem kívánja befizetni az elvárt adót. Ám egyidejűleg fel is készülhet a revizorok látogatására, az APEH ugyanis a bejelentések alapján ellenőrzéseket folytatna le a „gyanús” vállalkozásoknál. Ennek során az adózónak kellene bebizonyítania: a bizonylatok valós gazdasági eseményeket rögzítenek, s a költségek valóban a vállalkozás érdekében merültek fel. A bizonyítást egy, a PM-ben készülő költségtáblázat segítené, ám a keddi ad hoc ülésen sem ezt, sem komoly háttéranyagokat nem láthattak a gazdaságot képviselők, akik igencsak aggályosnak ítélik a terveket.
Nem szerencsés, hogy az új adót július 1-jén, év közben vezetnék be, ahogy az sem, hogy az árbevétel képezné az adó alapját, vagyis ismét fennáll a veszélye annak, hogy az új jogszabály nem valós jövedelmeket adóztat meg – közölte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: az adófizetők körének szélesítésével egyetértenek, ám helytelenítik, hogy a szabályozás az adózókra hárítaná a bizonyítás terhét, jogállamban ugyanis ez a hatóság feladata. Ezzel a kormány a kétszeres járulékalapnál bevezetett irányvonalat követi, ám ez a jogszabály is az AB ítéletére vár – mutatott rá Dávid Ferenc, aki szerint érdemes volna megvizsgálni, hogy az alultervezett inflációból származó állami bevételi többlet nem ellensúlyozza-e önmagában az elvárt adóból éves szinten remélt 60 milliárd forintot. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is. A kormány döntésére március 28-án kerül sor.