Nem osztanak születésnapi ajándékokat

Az ötven évvel ezelőtti hat alapító helyett immár huszonhét tagország állam- és kormányfői gyűlnek össze mától Berlinben, hogy megemlékezzenek az Európai Unió elődjét létrehozó római szerződésről, megvonják az elmúlt fél évszázad mérlegét, kijelöljék az elkövetkező időszak fejlődésének irányait, és meghatározzák az unió előtt álló legfőbb feladatokat.

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő és egyben házigazda Németország a jubileum alkalmából történelmi találkozóra készül, amit jelez, hogy a következő két napban a hivatalos tanácskozások mellett kulturális és szórakoztató programok sokaságával Berlinben rendezik „Európa ünnepét” is, amelyre a tagállamokból és az ország különböző városaiból több százezer látogatót várnak. A pompa azonban nem tompíthatja el, hogy az unió nehéz időszak előtt áll. Nem elsősorban a német elnökségtől, hanem a tagországok hozzáállásától függ, hogy a jövő is sikeres lesz-e.
Angela Merkel német kancellár az elmúlt hónapokban hatalmas energiával fáradozott azon, hogy a születésnapi csúcstalálkozót eredményessé tegye, s mindezt a római szerződés aláírásának 50. évfordulóján egy történelmi dokumentummal, az úgynevezett berlini nyilatkozattal pecsételje meg. Valószínűleg azonban Németország első női kancellárja sem tudta felmérni igazán, hogy az ünnepi csúcs karmestereként milyen óriási feladatot vállalt. Az elmúlt hetek egyeztetései ugyanis azt bizonyították, hogy a tagállamok körében nem minden területen van egyforma elszántság a közös cselekvésre, mindenekelőtt a francia és a holland népszavazáson született elutasítás nyomán megfeneklett alkotmányos szerződés mielőbbi elfogadására. Ez pedig a távirati iroda a német fővárosból jegyzett tudósítása szerint talán a legkeserűbb pirula, Berlin ugyanis a legszívesebben az ezzel kapcsolatos, közös szándék kinyilvánítását tekintette volna igazi születésnapi ajándéknak. A csúcstalálkozó előestéjén világossá vált az is, hogy Lengyelország, Csehország és Nagy-Britannia sem különösebben alkotmánypárti. Ilyen körülmények között a berlini dokumentumban minderről konkrét formában aligha esik szó. A német elnökség ennek nyomán legalább azt igyekszik elérni, hogy a nyilatkozat határidőhöz kötve intézményes reformokat sürgessen.
A vasárnap aláírandó berlini nyilatkozat értesülések szerint jóval szerényebb lesz a vártnál. A feladatok sorában első helyen a környezetvédelmet említi, továbbá a nagyobb nemzetközi szerepvállalást, a közös kül- és biztonságpolitikát, végül pedig a gazdasági növekedés felgyorsítását, valamint a versenyképesség növelését, összehangolva mindezt egy nagyobb szociális elkötelezettséggel. Hogy a kulisszák mögött mi történik még, azt nehéz megjósolni. Vagyis az alkotmányozás további menetével, a bővítés jövőbeni sorsával, az Oroszországhoz fűződő viszony alakításával és ezzel összefüggésben az energiapolitikával kapcsolatos kérdőjelek fennmaradnak.
Igaz, a hivatalos varsói látogatáson tartózkodó Sólyom László köztársasági elnök közben úgy nyilatkozott, az európai alkotmányszerződés kapcsán kompromisszumra lehet jutni Lengyelországgal a szavazati arányok másfajta elosztásáról, amellyel a kisebb tagállamok is meg tudnak őrizni bizonyos befolyást. A magyar államfő kiemelte: lengyel partnere, Lech Kaczynski nem veti el az alkotmányszerződést, hanem tárgyalásokat javasol a dokumentumot már ratifikált 18 tagállammal arról, milyen módosításokat lehetne végrehajtani.

Új lendület. Büszkén pillantok a múltba, és óvatos optimizmussal tekintek a jövőbe – fogalmaz Hans-Gert Pöttering az évfordulóra készített írásában. Az Európai Parlament elnöke a legnagyobb sikernek Európa megosztottságának megszüntetését nevezi, azt, hogy „közös értékeink immáron az egész földrészen érvényesülnek. (…) Az előttünk álló évfordulótól nem bulihangulatot várok, hanem az új lendület hangulatát. Ehhez a lendülethez a Berlinben kihirdetendő közös Európa jövőjéről szóló nyilatkozat adhatná a startjelet” – írja többek között a néppárti házelnök.
Az írás teljes terjedelmében
az MNO-n olvasható