Szeretnénk tudni, hogy kakaóbiztosak-e a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által tervbe vett, darabonként egymillió forintba kerülő digitális tantermi táblák – élcelődnek szakmai berkekben a Magyar Bálint MeH-államtitkár által szorgalmazott legújabb informatikai fejlesztésen. Vidéki pedagógusok abban reménykednek, hogy legalább a rossz állapotú, beomló falú tantermeiket ki lehet majd támasztani a kétségtelenül csúcstechnológiának számító taneszköz vasszerkezetével. Oktatáskutatók szerint a nemrég tervbe vett 35–38 ezer digitális szupertáblára olyan óriási összeget irányoztak elő, amelyet oktatásfejlesztési beruházásra még sosem kaptak szakmai szervezetek. Kérdéses azonban, hogy jó irányba gurulnak-e az informatikai fejlesztésre szánt forintok. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az oktatásfejlesztés három zászlóshajója közül kettőre – az iskolai internetre és a Sulinet Digitális Tudásbázisra – mindössze töredék rész jutott a táblákra most elkülönített 40 milliárd forinthoz képest, miközben a projekthez kapcsolódó széles körű hatástanulmányokat, és konkrét igényfelméréseket nem láttak, sőt, több érintett szakmai szervezet véleményét sem kérték ki. Oktatáskutatók úgy vélik, jelenleg körülbelül 600 hasonló tábla működik az országban, és félő, hogy a méregdrága taneszközök közül több a megfelelő kihasználtság nélkül csak porosodni fog az iskolákban, mert csupán az informatikusok fogják tudni kezelni őket.
– Krétával is lehet jó tanórát tartani, és milliós digitális táblával is rosszat – fogalmazott lapunknak Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint informatikai fejlesztésre valóban szükség van, de nem ebben a formában és arányban. Az iskolák a jelenlegi forrásszűkös esztendőkben kínlódnak – tette hozzá az elnök, aki hangsúlyozta: a leghatékonyabb fejlesztés alapja, hogy minden oktatási intézmény maga dönthessen arról, mire van szüksége, ne szerezzenek be helyette és a nevében olyan taneszközöket, amelyekre lehet, hogy nincs is szüksége.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: nem egyeztettek velük az oktatáspolitikai szempontból hatalmas tételt jelentő digitális tábla ügyében. Kerpen egyértelműen úgy véli, hogy nem valós eszközigényről van szó, szerinte sokkal inkább a pedagógus-diák személyes kapcsolatán alapuló oktatási tevékenységeket kellene előtérbe helyezni, nem pedig egy újabb, a virtualitásra és a látványra épülő eszközöket.
– Mielőtt a kormány egy ilyen nagyszabású fejlesztésbe belevág, és erre költi el az uniós kereteket, mindenképpen széles körű felmérésekre és szakmai konzultációra lett volna szükség – mondta Kerpen, aki aláhúzta: meg kellett volna vizsgálni, ki tudják-e használni az eszközöket, megvan-e hozzá a pedagógusok háttértudása, illetve mely intézményekben, milyen taneszközökre van leginkább szükség. A PDSZ elnöke úgy véli, hogy a most bezárásra ítélt iskolák jelentős részét meg lehetne menteni a digitális táblapénzből, amely az összes magyar pedagógus másfél évi összfizetésének vagy több tízezer hordozható számítógép árának felel meg.
Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének országos elnöke szintén úgy véli, a digitális táblák helyett először az emberi és technikai életkörülmények javítására kellene pénzt fordítani, és elsősorban a vidéki iskolák körülményein kellene javítani.
A digitális táblákról a Miniszterelnöki Hivatal nem egyeztetett a Fővárosi Pedagógiai Intézettel sem – tudtuk meg Minczér Ágnes Katalintól, az intézet igazgató asszonyától, aki szerint sokkal célravezetőbb lenne a pedagógusok szakmai továbbképzésére költeni, így a tanórák színvonala biztosan emelhető lenne. Minczér ugyanakkor elismerte, hogy – sok más egyéb taneszköz mellett – szükség lehet a digitális táblákra is, de a fő cél az emberi erőforrás fejlesztése, amelynek csak egy eleme lehet az új tábla.
– Bízom abban, hogy ebben a gazdasági helyzetben nem hoznak ilyen döntést a digitális táblák beszerzéséről – fejtette ki Minczér, aki hozzátette: optimális esetben nem politikai divat az oktatás, hanem a nemzet egyik legfontosabb kérdése.
Gazsó Ferenc, a Magyar Szocialista Párt társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke szerint a tanintézmények jelenlegi helyzetében sok helyen még az alapvető feltételek is hiányoznak, ezért ilyen jelentős pénzforrást másként is fel lehetne használni. A szociológusnak – bár látványosnak tartja a digitális táblákat – kétségei vannak afelől, hogy 40 milliárd forintot csak így lehet a leghatékonyabban oktatásfejlesztésre fordítani.
– A rossz anyagi helyzetben lévő iskolákban nem megoldott a differenciált oktatás kérdése sem, az általános iskolák ontják a funkcionális analfabétákat – indokolt Gazsó.
A Felsőoktatási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Sáska Géza merész fejlesztésnek nevezte a digitális táblák tömeges beszerzését: szerinte a zöld tábla és a kréta is bevált. Az oktatáskutató szerint a legnagyobb probléma az, hogy ha sok pénzt kap fejlesztésre egy ország, akkor nehéz reálisnak és önmegtartóztatónak maradni.
Horváth Ádám, a MeH operatív programokkal foglalkozó szakértője lapunk kérdésére elmondta, hogy hét év alatt iskolai informatikai fejlesztésre összesen 60 milliárd jutna, ebből lejön 5-6 milliárd forint az adminisztratív és technikai segítségnyújtási költségekre, a megmaradó 54 milliárd forintnak pedig valóban nagy részét teszi ki a digitálistábla-program.
Magyar Bálint, a MeH fejlesztéspolitikai államtitkára az Info Rádiónak nyilatkozva ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy bűn lenne megfosztani a diákokat a digitális tábla hasznaitól.
Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) munkatársa, Halász Gábor közölte: az OKI-ban nem készült felmérés a digitális táblákról. Szerinte a taneszköz – más ilyen jellegű eszközökhöz hasonlóan – csak akkor tudja eredményesen segíteni az oktatást, ha annak használatát a pedagógusok megtanulják. Csakhogy Halászt nem lepné meg, ha az ilyen táblák birtokába került iskolák között sok olyat találnánk, amelyek még nem tudják jól kihasználni azt. Kétségeit fejezte ki a szakember, hogy éppen ennél az eszköznél ilyen mértékű beruházás az optimális.
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatáspolitikusa érdeklődésünkre elmondta, egyelőre nincs döntés az informatikai fejlesztésekről, az tervezési fázisban van, amelyben a szaktárca is részt vesz. Úgy vélte, a digitális táblák jövőbeni iskolai használata elkerülhetetlen, hogy az oktatás ne váljon a diákok számára unalmassá, ingerszegénnyé. Szerinte ahol alkalmazzák már ezt az eszközt, ott jó véleménnyel vannak róla a pedagógusok.
origo.hu
Fontos figyelmeztetést adott ki a NAV, lejár egy határidő!
