A bankok nem érzik a megszorítást

A megszorítások ellenére kimagaslóan sikeres évet zártak tavaly is a hazai bankok, amelyek jövedelmezősége háromszorosa volt az uniós átlagnak – derül ki a Pénzügykutató Zrt. jelentéséből. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormány által sokat emlegetett nyolcezermilliárd forintos uniós támogatás a valóságban lényegesen kevesebb lesz.

Kiemelkedő haszonnal zárta a tavalyi évet is a magyar bankszektor, amely jövedelmezősége annak ellenére fennmaradt, hogy a nyereségét a különadó némileg megnyirbálta – derül ki a Pénzügykutató Zrt. legfrissebb jelentéséből. Eszerint a hazai pénzintézetek a múlt évben is jelentős kamatjövedelemre tettek szert: 3,7 százalékos átlagos kamatmarzsuk mintegy háromszorosa volt az uniós átlagnak. A bankok 22 százalékos tőkearányos jövedelmezőséggel zárták a múlt esztendőt, ami másfél-kétszer olyan jó megtérülést biztosított a tulajdonosoknak, mint az euróövezet más országaiban. A kutatók az uniós támogatásokkal kapcsolatos túlzott reményeket alaposan lehűtötték. A 2007–2013-ra előirányzott, sokat emlegetett nyolcezermilliárd forintos forrás egy része nem uniós támogatás, hanem hazai ráfordítás, s a teljes összegből le kell vonni a kötelező befizetéseket – mutat rá a Pénzügykutató jelentése, amely megjegyzi azt is, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az uniós támogatások tényleges felhasználása soha nem éri el az elvi lehetőség mértékét. Mindezt beszámítva a támogatásokból befolyó bevétel a GDP-hez viszonyítva olyan mértékűre zsugorodik, ami felelős politikusokat nem csábíthat könnyelműségre – teszik hozzá a kutatók.
A Magyar Nemzeti Bank által a múlt hét végén közzétett folyó fizetési mérleg kimutatásával kapcsolatban az intézet tegnap veszélyes átrendeződésre hívta fel a figyelmet. Tavaly 1,2 milliárd euróval kevesebb működő tőke érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban, ám ez a kutatók szerint még a kisebbik probléma. Jóval nagyobb aggodalomra ad okot a beérkező tőke összetétele, a visszaforgatott profit mértéke ugyanis a felére esett vissza, s ezt a kutatók kedvezőtlen jelként értékelték. A jelentés arra is emlékeztet, hogy a zöldmezős beruházások vonzásában hazánk tavaly lemaradt a környező országoktól. Összességében a jelentés szerint olyan folyamatok zajlottak le tavaly, amelyek a külföldi befektetők elbizonytalanodását mutatják. A Pénzügykutató ez évre vonatkozó előrejelzése azt mutatja, az egyensúly javulásáért súlyos árat kell fizetni: a gazdasági növekedés üteme 2,5 százalékra lassul le, az infláció éves átlagban eléri a 6,8 százalékot, a reálkeresetek 4,5 százalékkal csökkennek, a háztartások fogyasztása pedig egy százalékkal esik vissza.