Igen nagy a szakadék a magyarországi és az ukrajnai életszínvonal között, s európai uniós csatlakozásunkat követően a határ most még inkább elszigeteli az anyaországtól a Kárpátalján élőket. A kárpátaljai magyarok számára tehát Magyarország EU-csatlakozása vízumkényszert jelent. Az ukrán útlevélhez jutás drága mulatság, szintúgy a vízumkérelem, s nehezen szerezhetők be a magyarországi papírok, így szinte kilátástalan azok helyzete, akik hivatalosan szeretnének munkát vállalni nálunk. Sokan a megnövekedett költségek miatt nem váltják ki ukrán útlevelüket, s nem kérnek munkavállalási vízumot.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint Magyarországon 2005-ben 7560 ukrán állampolgár dolgozott munkavállalási engedéllyel, a ténylegesen munkát vállalók számára vonatkozóan azonban még megbízható becslések sem léteznek. Mint a hivataltól megtudtuk, tavaly már csak 2090 volt a kiadott engedélyek száma.
Az ukrajnai munkavállalók nemzetiségére vonatkozóan nincs nyilvántartás Magyarországon, csak sejthetjük, hogy körükben enyhe többségben lehetnek a magyarok. A nálunk boldogulni igyekvők körében a fizikai munkások vannak túlnyomó többségben, ezen belül is mindenekelőtt az építő- és a mezőgazdasági idénymunkások. Nyaranta egyre nagyobb számban fordulnak elő a kárpátaljaiak a Balaton vidékén is; üzletekben, vendéglátó-ipari egységekben, szállodákban alkalmazzák őket előszeretettel.
Sok esetben nem is világos a kárpátaljai vízumkérelmezők számára, hogy a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusának vagy a beregszászi kirendeltségének a munkatársai a különböző típusú vízumok igénylése esetén milyen támogató dokumentum csatolását kérhetik. A schengeni egyezmény tagállamaiban kialakult gyakorlat szerint a külképviseletek a vizsgálat során az utazás célját és megalapozottságát hitelesen igazoló támogató dokumentumok bekérésére helyezik a hangsúlyt, ez egyébként jócskán megnöveli a kérelmezők költségeit is. Látogatási célú, C típusú vízumkérelem esetén a meghívó magyar fél személyi igazolványának és lakcímkártyájának fénymásolata szükséges, többszöri beutazást lehetővé tévő látogatóvízum-kérelem esetén, ha a kérelmező rokoni kapcsolatban áll a meghívóval, akkor az azt igazoló születési anyakönyvi kivonatok egyszerű másolatait is elkérik.
A munkavállalói vízum esetén bonyolódik a helyzet, munkaszerződéssel, valamint szállásigazolással vagy bérleti szerződéssel kell az igénylőnek rendelkeznie, s ebben az utóbbi esetben a bérbeadótól egy három hónapnál nem régebbi ingatlantulajdoni lapot is be kell szerezniük. A lakásbérleti szerződést a feleknek személyesen alá kell írniuk, és két tanúnak hitelesítenie kell a dokumentumot. Fontos feltétel, hogy a lakásbérleti szerződést a bérbeadó részéről minden, a tulajdoni lapon szereplő tulajdonosnak, illetve haszonélvezőnek alá kell írnia. Így a dokumentumok beszerzéséhez legalább egyszer Magyarországra kell utaznia a kérelmezőknek.
A munkavállalási vízumok díja 30–50 euró között mozog, csaknem egynegyede-fele az ukrajnai 123 eurós, mintegy 30 ezer forintnyi átlagkeresetnek.
Egy neve elhallgatását kérő férfi szerkesztőségünknek elmondta: már több éve dolgozik Magyarországon. Bonyolultnak és rendkívül időigényesnek tartja a munkavállalási célú tartózkodási vízum és engedély megszerzését, ami sokszor két hónapig is eltart. Ismerete szerint a kárpátaljaiak főként az építőiparban helyezkednek el, ahol mindezek ellenére érdemes munkavállalási engedélyért folyamodni, nem éri meg feketén dolgozni, mert ez esetben a munkavállaló ki van téve munkáltatója kénye-kedvének, és állandó rendőrségi razziákra is számíthat. Jóval többen lehetnek azok, akik engedélyek nélkül vállalnak munkát hazánkban, szakemberek szerint a kertekben és a háztartásokban dolgozók nagy többsége nem bejelentett munkavállaló.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
