Kárpátalja, amely valaha királyok, cárok, fejedelmek asztalát is kiváló borokkal látta el, ma már legfeljebb csak árnyéka egykori önmagának, hiszen lankás hegyoldalain nem csupán a szőlőültetvények fogyatkoztak meg, hanem megcsappant azoknak a magyaroknak a száma is, akik a vidék hírnevét tudásukkal, tehetségükkel szerte a világban öregbítik. Mindez persze távolról sem azt jelenti, hogy ezen a fölöttébb huzatos, országutak kereszteződésében fekvő, a történelem megannyi vihara által megtépázott tájon ne teremnének igazi tehetségek. A szovjet évtizedek szögesdrótkerítésekkel körülölelt világában azonban keveseknek adatott meg a kitörés lehetősége.
Egyeseknek azonban mégis sikerült nemcsak Kárpátalja, hanem az ország határain is túllépniük. Mint például az ungvári születésű Szabó Józsefnek, a Dinamo Kijev és a szovjet válogatott egykori labdarúgójaként. A Beregszász melletti Gát községben született Cipola Gizella, a kijevi állami operaház magánénekesnője, akit 1976-ban Tokióban a világ legjobb Pillangókisasszonyának is megválasztottak, három évtizedes pályafutása során szívesen látott vendége volt a világ számos dalszínházának. De említhetjük Spenik Ottót, az ungvári nemzeti egyetem fizikusát is, akit tavaly a kárpátaljai magyar tudósok közül elsőként a nemzeti akadémia rendes tagjává választottak. De nem hagyhatjuk ki a felsorolásból már a mostani, a fiatal nemzedéket képviselő Vidnyánszky Attilát, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezőjét sem, akinek nevét és társulatát nemcsak az anyaországban ismerik, hanem többek között Kijevben, Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben is.

Menczer: A teljes magyar dollármédia cinkos, támogatnak egy hazaárulót – videó