Késik a magyar kábítószer-stratégia

A könnyű drogok, ezen belül is a marihuána fogyasztása egyre inkább terjed, és egyre nagyobb problémát okoz a kontinensen – derült ki azon a kétnapos konferencián, amit az Európai Unió lisszaboni székhelyű Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) szervezett. Az uniós országokban a kábítószer-problémák miatt kezelésre jelentkező, illetve a bírósági eljárások miatt „átterelt” páciensek legnagyobb részét az ártalmatlannak kikiáltott „fű” élvezetével összefüggő gondok kényszerítik orvoshoz: a statisztikák szerint Magyarországon is érvényesül ez a tendencia. A kezelés alatt álló füvezők száma lassan meghaladja a más droggal élő betegek összlétszámát.

A cannabis okozta rendellenességek megelőzése és gyógykezelése Európában – ez volt a témája a száz uniós szakértő részvételével megtartott konferenciának, amelynek súlyát az is növelte, hogy éppen az unió soros elnökségét ellátó Németország fővárosában, Berlinben, a német vezetés támogatása mellett szervezték meg. Az előadásokból és a központ éves jelentéséből egyaránt az derül ki: a könnyű drogok használatának terjedése egyre gyorsul, a társadalmi, közegészségügyi következményekre pedig fel kell készülni.
– Az EMCDDA 2006. évi jelentése becslések alapján megállapítja: körülbelül 22,5 millió európai használt cannabist a múlt évben, ami a 15–64 évesek körülbelül hét százalékát jelenti. A rendszeres használat mértékét jobban tükrözik az előző havi használatra vonatkozó becslések, amelyek szerint 12 millió fő, azaz a felnőttek 4 százaléka használt cannabist a felmérést megelőző 30 napban. Igaz, az egyes országok között jelentős különbségek vannak – mondta Ujváry István vegyészmérnök, aki egy évtizede foglalkozik a kábítószerekkel összefüggő témákkal, és részt vett a konferencián is. Nyomatékosította: az EMCDDA becslései szerint az EU-ban 3 millió olyan cannabishasználó él, aki napi vagy közel napi rendszerességgel fogyasztja ezt a szert.
Miközben a különféle nemesítési, klónozási eljárások következtében a fű hatóanyagtartalma többszörösére – egyes szakértők szerint húszszorosára – nőtt, Magyarországon még csak formálódik az EU-konform drogpolitika – tudtuk meg az egészségügyi tárcától. A szakértői tanulmányt, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a könnyű drogok használata is beláthatatlan károkat okozhat, „szakmaiatlanság” vádjával dobták vissza. A könnyű drogok liberalizálásának kérdése politikai játszmák terepévé vált – ez nem véletlen, hiszen milliárdos üzletről van szó.
A fogyasztót nem szabad „kriminalizálni” – mondja az SZDSZ, míg a konzervatív vélekedés szerint a megelőzés, valamint a terjesztés és fogyasztás büntetőjogi szankcionálásának egyensúlya a járható út. Az uniós konferencián elhangzottak az utóbbi vélekedést látszanak alátámasztani: – A dekriminalizációról folytatott meddő vita helyett ma már a marihuánafogyasztás okozta egészségügyi és lelki problémák kezelési feltételeinek megteremtéséről kellene beszélni. Összhangban az észak-amerikai és az európai tendenciákkal, ma már Magyarországon is egyre több fogyasztó fordul kezelőintézményhez – mondja Ujváry István.
Az európai központ felmérései szerint a kezelésbe újonnan belépő cannabisfogyasztók szinte mindannyian 30 év alattiak. Az intenzív fogyasztás különösen a serdülőknél kockázatos, és a korán kezdő használók esetében lényegesen nagyobb a drogproblémák kialakulásának kockázata. A skizofrénia kialakulásának veszélye háromszorosára nő a szert használóknál.
Hogy mi az oka az marihuánafogyasztás terjedésének Európában, különösen a serdülőkorú fiatalok körében? A viszonylag igénytelen és alkalmazkodó növény, a kender szinte bárhol termeszthető. A kender fajtájától, valamint a termesztés körülményeitől függő „hatóerejű” marihuána könnyen hozzáférhető a világkereskedelem révén, de „helyi” termesztéssel is. De jelentős szerepet játszik az egyre erősebb társadalmi elfogadottság is, ami öngerjesztő módon hat a fogyasztásra. A szer káros hatásainak alábecsülése, sőt propagálása a médiában, rendezvényeken, beláthatatlan károkat okoz – fejtegeti Ujváry István. A vegyész elmondja azt is: a virágzat jellegzetes aromáját adó illóolajok valószínűleg nemcsak a szer „élvezeti értékét” növelik, hanem hozzájárulhatnak a cannabinoidok pszichés hatásaihoz. Tehát a tapasztaltabb fogyasztók segítségével, több-kevesebb próbálkozás után mindenki megtalálhatja a maga „marihuánáját” – szögezi le. És hozzáteszi azt is: rendszeres vagy intenzív cannabisfogyasztásra vonatkozó adatok csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.
A marihuánahasználat egészségügyi hatásairól az EMCDDA már készített egy monográfiát, ami a közeljövőben fog megjelenni. Az EMCDDA jelentésének előszavában olvasható: a szervezet célja, hogy elősegítse az „információkon alapuló politikaformálást”. Statisztikai adataik szerint a heroinhasználat visszaszorulóban van, a könnyű drogok, stimulálószerek viszont terjednek: ettől függetlenül a kábítószerrel összefüggő halálozások száma 2004-ben megnövekedett – bár ezt nem lehet egyelőre tendenciaként értékelni. A tanulmányban az a megdöbbentő adat is olvasható, hogy a 15–49 éves korosztályban az összes elhalálozás 10–23 százalékáért az ópiáthasználat okolható. Hogy miként kapcsolódik a marihuánához az ópiát? Egyre több azon fiatalok száma, akik nem csak egyfajta droggal élnek. A tanulmány adatai szerint a kezelést nyújtó intézményekben egyre több, stimulánsokkal és polidroghasználattal kapcsolatos eset fordul elő. A 2004-ben az unióban jelentett mintegy 380 ezer kezelési igényből az esetek 15 százalékában a cannabis használata volt a kezelésre utalás legfőbb oka. Így a marihuána a heroin után a második „leggyakrabban bejelentett”, egészségügyi problémákat okozó kábítószernek számít. Ezen nem is csodálkozhatunk: az adatok szerint a cannabis változatlanul világszerte a legáltalánosabban forgalmazott kábítószer. Termelése Marokkóba koncentrálódik, főként az Ibériai-félszigeten keresztül csempészik az unióba, Hollandia is fontos másodlagos elosztó központnak tűnik – írják a tanulmány szerkesztői. A növényi cannabis világszintű termelését 2003-ban 40 ezer tonnánál is nagyobbra becsülték. A becslések szerint az európaiak 20 százaléka legalább életében már egyszer kipróbálta az anyagot, ezek az arányok Máltán, Bulgáriában, Romániában és Svédországban a legalacsonyabbak. Dániában, Franciaországban, Spanyolországban és a briteknél a legmagasabbak. 2004-ben a 15–24 évesek 20–40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használta már a marihuánát:
Ujváry István rámutatott arra is: ahogyan az alkohol és a cigaretta esetében, a könnyebb hozzáférés mindenképpen fogyasztásnövekedést hoz. Sajnos az alkohol és a cigaretta társadalmi elfogadottsága évszázados, de nem kéne még egy-két drogot ebbe a „panteonba” beemelni – figyelmeztet a vegyészmérnök. – Átgondolt drogstratégiára van szükség minél előbb. A megelőzés kulcsfontosságú, és az is tény: az egészségkárosodás, ha időben fordulunk orvoshoz, zömmel visszafordítható. A marihuána sem játékszer: ezzel kapcsolatban egyre több a figyelmeztető jel – összegzi a konferencia tanulságait. Szerinte már a fogalomhasználat – nevezetesen, hogy könnyű drog – sem helytálló, csak azért alkották meg három évtizede a hollandok, hogy leválasszák a drogokról a marihuánát, hogy megteremtsék a piacosítás lehetőségét. Most ott tartanak, hogy a többszörös hatóanyag-tartalmú füveket ki akarják vonni a legális forgalomból. De hogyan? – Nincs könnyű és nehéz drog: csak drog van… – állítja Ujváry István.