Késedelmes kézbesítés, pontatlan címzés, túlszámlázás – ezek voltak azok a problémák, amelyek miatt sokan reklamáltak az elmúlt hónapokban az áramszolgáltatók ügyfélszolgálatain. A szolgáltatók rendszerük átalakításával magyarázzák a történteket, de igazából homályban maradt, miért is kellett hozzányúlni a számlázóprogramhoz. A változtatás kényszere mögött a közelgő – július elsejével hatályos – liberalizáció áll. Mivel a piacnyitás azt jelenti, hogy a fogyasztó területi megkötés nélkül megválaszthatja, melyik szolgáltatótól veszi az áramot, előfordulhat, hogy a helyben maradó, ám szolgáltatót váltó fogyasztók két számlát kapnak majd. Az egyiket attól a cégtől, amelynek az infrastruktúráját használják, a másikat attól, amelyiktől ténylegesen veszik az áramot. Egy másik forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy marad az egyszámlás rendszer, de a jelenlegihez képest akkor is másként kell majd szétválasztani a hálózati költséget és a villamosenergia-díjat.
A Budapesti Elektromos Művek (Elmű) kommunikációs vezetője szerint az átállás közben előfordultak adattévesztések, emiatt lehet, hogy valaki nem kapott időben számlát, vagy hibás számlát küldtek ki neki. Boross Norbert lapunknak elmondta, hogy a helyzet mostanra már rendeződött, az Elmű ügyfélszolgálatain legalábbis lecsengett a januárt és februárt végig jellemző roham, amit ráadásul növelt egy igen gyorsan elterjedő álhír is. Ez úgy szólt, hogy csak azok a fogyasztók kaphatnak gázártámogatást, akiknek a gázóra mellett a villanyóra is a nevükön van, s ezért sokan álltak sorban óraátírásért. Az új nevet persze a levélszekrényekre már nem mindenki ragasztotta ki, s ez tovább növelte a késve megérkező csekkek számát.
A számlázóprogram átállítására a gázszolgáltatóknál nem volt szükség, mert bár a liberalizáció itt is megköveteli, hogy az egyik szolgáltató vezetékén lévő, de az energiát mástól vásároló fogyasztó hálózati és energiaköltségeit szétválasszák, az elszámolást a szolgáltatók megoldják egymás között.
A Magyar Energia Hivatal egyébként az elmúlt időszakban a fogyasztói panaszok, illetve a panaszkezelést kifogásoló beadványok számának emelkedése miatt kiemelten foglalkozott fogyasztóvédelmi szempontból a vezetékes energiaellátással, s 2007. január elsejei hatállyal ki is adott egy határozatot, mely több kérdést szabályozna. Például előírná, hogy egy szolgáltatónak hány ügyfélszolgálati irodát kell fogyasztónként fenntartania, vagy hogy melyek azok a mutatók, amelyekkel egységesen, minden szolgáltató esetében pontosan lehetne mérni az ügyfélkapcsolat, illetve a számlázás minőségét. A határozat szerint a minőségmutatók alulteljesítése esetén bírságolható vagy rendszerhasználati díjainak csökkentésére kötelezhető lenne a szolgáltató, de a Démász Nyrt. kivételével a határozatot minden szolgáltató megtámadta – erre persze joguk is van. Így azonban a telefonos és a személyes ügyfélszolgálatok szolgáltatási színvonalára nézve jelenleg nincs egységes, minden szolgáltatóra alkalmazható minőségi előírás, és azt minden társaság külön-külön szabályzatban rögzíti.
origo.hu
Már körvonalazódik a hosszú hétvége időjárása
