A tavaly szeptembertől „hatályba lépett” kormányzati megszorítások – az áfakulcs és a társadalombiztosítási járulékok emelése, valamint a vállalkozóknál bevezetett elvonások – évente százezer forintos többletkiadást okoztak egy átlagos családnál, az idén januárban meghozott szigorítások azonban további százezer forinttal növelték a családok terheit – mutatják az Ecostat Gazdaság- és Társadalom-Stratégiai Kutató Intézet legfrissebb számításai. A Központi Statisztikai Hivatal adatain alapuló felmérés szerint a terhek további növekedését az újabb adó- és a hatósági áremelések okozták: januártól tovább emelkedett a dolgozók tb-járuléka, jelentős árnövekedés volt a közszolgáltatóknál, emellett februárban bevezették a vizitdíjat, az ágydíjat és a korábban ingyenes gyógyszereknél a dobozdíjat.
A megszorítások nagyobb terhet rónak a gyermekes családokra: míg a gyermekkel nem rendelkező családoknál az idei adó- és áremelések havi 5–7 ezer forintos pluszkiadást okoznak, addig a gyermekeseknél 7–9 ezer forintos többletteher jelentkezik. A kutatóintézet kimutatásai szerint a szigorító intézkedések eltérő mértékben terhelik meg a gázzal és a távhővel fűtött lakásokat. Egy olyan átlagos kétgyermekes családnak, amelyik gázfűtéssel rendelkezik, évente 115 ezer forintos kiadást jelentenek a januártól bevezetett adó- és áremelések. Annál a családnál azonban, amely távfűtést használ, „mindössze” 87 ezer forintnyi a többletkiadás. Az időskorúak életszínvonala a négyszázalékos nyugdíjemelés ellenére csökkeni fog, miután az ez évi infláció hét százalék körüli szintre emelkedik.
Ráadásul azoknak, akik a nyugdíj kiegészítéséért dolgoznak, a jövedelmek ismét összeadódnak, azaz ha a kiegészítő jövedelem meghaladja a minimálbért, akkor a nyugdíj után is adózni kell. Az Ecostat felmérése szerint a magyar családok csupán egynegyede tud jövedelméből pénzt félretenni. A megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan 35 ezer forintot veszítenek a kamatadó bevezetése miatt.
origo.hu
Meghalt az ország ikonikus hamburgerkészítője
