Ezután sem csinál Merkel titkot abból a meggyőződéséből, hogy történelmi mulasztással érne fel, ha nem jönne létre a sokat kritizált közös alkotmány. Tekintettel arra, hogy Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el az alkotmányt, Frank-Walter Steinmeier szövetségi külügyminiszter egyszerűen határozottságot vár el a kétkedő országok kormányaitól. Berlin a maga részéről az alkotmány eddigi szövegének a rövidítésén fáradozik, ez azonban egyúttal fontos kiegészítésekkel párosulna. Kiemelt szerephez jutna a klímavédelem, az EU-országok szolidaritása az energiapolitika kérdéseiben és azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyeknek a felvételért folyamodó nemzeteknek meg kell felelniük. A mindeddig ügyesen taktikázó Angela Merkel új reformelképzelésekkel igyekszik eloszlatni a franciák, az angolok, a lengyelek, a hollandok és a csehek aggodalmait.
Merkel őszintén bízik abban, hogy sikerül új lendületet adni a Berlin–Párizs-tengelynek is azt követően, hogy Nicolas Sarkozy lett a francia államelnök. Közös kettőjükben például az a cél, hogy Törökországgal csak „privilegizált partneri viszonyt” alakítsanak ki. A kereszténydemokrata CDU örömmel vette tudomásul a konzervatív UMP választási sikerét, és Merkel magabiztosan közölhette pártja parlamenti csoportjával, hogy a német–francia együttműködés fokozása az EU érdekeinek megfelelően ténynek számít.
A közösség számára a feladatok fontossági sorrendjének listáján egyre jelentősebb szerepet kap a klímavédelem, hasonlóan a G8-csúcstalálkozó programjához. A Bundesratban a kancellár a német EU-elnökség kiemelkedő céljának nevezte, hogy 2020-ra elérjék a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos visszaszorítását.
origo.hu
Gyurcsány Ferenc lemond és elválik Dobrev Klárától
