Béren és adón kívül

A kisebbik rossz – a jelek szerint így vélekednek a magyar cégek a béren kívüli juttatásokról, a munkáltatók ugyanis annak dacára is mind többet költenek a kafetériára, hogy ezen a területen is érezteti hatását a kormányzati szigor. A béren kívüli juttatások körében azonban még így is szerényebb a tehernövekedés, mint a hagyományos jövedelmekében.

Kiss Roland
2007. 05. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem képes ellensúlyozni az utóbbi hónapok tehernövekedését a magyar vállalkozások túlnyomó része, így a dolgozók keresete sokszor jelentősen csökken. Csupán a járulékok megemelése havi 3,5 százalékot csípett le a fizetésekből, és a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az év első két hónapjában 7,2 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához képest. Mivel ugyanis a vállalkozásokat terhelő elvonások is súlyosabbá váltak a kormányzati lépések hatására, sok helyen szóba sem jöhet a béremelés. Az egyetlen menekülési útvonalat a béren kívüli juttatások kínálják, ezekkel ugyanis évi 400 ezer forintig adómentesen lehet ellátni a dolgozókat.
A Mercer Kft. márciusi, 86 különböző méretű és profilú vállalat bevonásával készült felméréséből az derül ki, hogy folyamatosan nő az igény az adómentes béren kívüli juttatások iránt, és a módszer már a kisvállalkozások körében is terjed. A megszorítások hatására ugyanakkor a cégek távolról sem használják ki az adómentes határokat: a vállalkozások 62,5 százaléka idén fix összegű egy főre jutó kafetériakeretet állapított meg, és ennek átlagos értéke 228 ezer forint. A Mercer tanulmánya szerint a közeljövőben a paletta bővülésére lehet számítani, elsősorban a különböző egészséggel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos juttatások terén, de fokozatosan megjelenik az igény a határokon átnyúló nyugdíjprogramok iránt is. A népszerűségi listát az üdülési csekk és az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás vezeti, széles körben hódít azonban az ajándékutalvány és az iskolakezdési támogatás is. A jövőben valószínűleg előtérbe kerül a helyi bérlet biztosítása és az otthoni internet-hozzáférés támogatása.
A népszerűség annak ellenére töretlennek tűnik, hogy a kormány a béren kívüli juttatások terén is jelentős szigorításokat léptetett életbe. Igazi mostohagyerek többek között az önkéntes pénztári hozzájárulás: nyugdíjpénztárak esetében a limit a minimálbér 100 százalékáról annak 50 százalékára csökkent, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál pedig annak 20 százalékára. Kettős jogcím esetén pedig a korábbi 130 százalékos mérték a minimálbér 70 százalékára apadt. Mindezek hatására egyes cégek lefaragtak a hozzájárulás összegéből. Az egészségpénztárakat sújtja az is, hogy az év közepétől jelentősen szűkül az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások köre.
További szigorítás, hogy a 400 ezer forintos kereten felüli tételekre a korábbi 44 helyett idén már 54 százalékos elvonás vonatkozik, valamint ősz óta már adóköteles juttatásnak számít a cégtelefonok magáncélú használata. Igaz, idén már némileg magasabb tételben adhatók adómentesen a hideg- és melegétel-utalványok, s az iskolakezdési támogatás. A minimálbér emelkedésével nőtt a limit az évente háromszor adható csekély értékű ajándék és az üdülési csekk esetében is. Utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy egy nagyobb család esetében csupán az üdülési jegyek éves összértéke túllépheti a 400 ezer forintos adómentességi határt. A hideg- és melegétel-utalványok, az ajándékutalványok, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás nem növeli a keretet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.