A magas kockázat mellett magas extrahozamot elkönyvelő speciális befektetési alapok, a hedge fundok rekordmértéktű tőkebeáramlást regisztráltak az idei első negyedévben. A kezelésükben álló vagyon értéke meghaladta az 1500 milliárd dollárt, amelynek legnagyobb része amerikai érdekeltségű alapok kezében van. A több mint 10 ezer hedge fundnál a belépés csak akkreditált személyek részére megengedett, mivel a más pénzintézetekre és befektetési alapokra érvényes központi szabályzók e szektorban nem érvényesek. A hedge fundok évek óta folyamatos fellendülést mutatnak. Tavaly 24 százalékkal növekedett a szektor befektetési állománya, idén pedig csak az első negyedévben 60 milliárd dollár áramlott az alapokba. Az óriásira növő hedge fundok között egyre nagyobb szerepet játszanak az „alapok alapjai”, amelyek 20-25 hedge fundot kínálnak egyszerre a befektetőknek. Az „alapok alapjai” 2007 első negyedévében már közel 700 milliárdnyi követelés felett rendelkeztek, ami 1999 óta 600 százalékos növekedést jelent – derül ki a Hedge Fund Research adataiból.
A főleg amerikai és brit tulajdonú speciális alapok pénzügyi átláthatatlansága évek óta megoldatlan, annál is inkább, mert jelentős részüket off-shore birodalmakban – a Kajmán-szigeteken, a brit Virgin-szigeteken és a Bermudákon – jegyezték be. A rekordprofitot elkönyvelő alapok kockázata abból fakad, hogy egy-egy hedge fund bukásakor dominóhatás érvényesülhet, és más, biztonságosabb alapokat, például nyugdíjalapokat is magukkal ránthatnak. A különleges alapok vezetői tavaly a világ legjobban fizetett menedzserei voltak: az első 25 hedge fund vezetője fejenként átlagosan 570 millió dollárt kasszírozott egy év alatt, a ranglista első három helyezettje pedig több mint egymilliárd dollárral gyarapodott. A Hedge Fund Research által közölt listán 950 millió dolláros keresménnyel egyébként a negyedik helyen áll Soros György Soros Fund Management hedge fundja.
Az elitszektor szabályozásának szükségességét vetette fel a Financial Timesban Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, aki szerint egyre jobban körvonalazódik az a konszenzus, amely önkéntes etikai kódex bevezetését szorgalmazza. Az ECB egyébként már korábban is figyelmeztetett a különleges alapok elszaporodásának, a kezükben lévő vagyon növekedésének veszélyeire. A tervek szerint az év végéig elkészülő etikai kódex célja a befektetések kockázatának csökkentése, a befektetők és az alapok kezelői közötti információáramlás javítása lenne. Németország az ügyben már többször megkongatta a vészharangot és a G8-ak egységes fellépését kérte, azonban az USA és Nagy-Britannia ellenállásába ütközött.

Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó