Egyre több a bedőlt hitel

Egyre többen nem tudják fizetni hitelük törlesztőrészleteit – mutatják a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a jegybank legfrissebb adatai. Legtöbben áru- és személyi hitelüket nem képesek törleszteni. Az áruhiteleknek már a 8,5 százaléka „dőlt be” mára.

Miközben a lakossági eladósodás a 2007-es év első három hónapjában csúcsot döntött, a problematikus hitelek aránya is folyamatosan magasabb a teljes lakossági hitelállományon belül – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A múlt év első negyedében a teljes hitelállomány 2,49 százalékát jelentették azok a kölcsönök, amelyeket a bankok problémásnak nyilvánítottak; decemberre ez az arány 2,65 százalékra nőtt, s az idei első negyedéves mutató még ennél is roszszabb. Romlásról tanúskodnak azok az adatok is, amelyek a törlesztés hiánya miatt a bankok veszteségeit mutatják: tavaly decemberben a pénzintézetek által veszteségként véglegesen leírt, azaz reménytelennek minősített hitelek aránya a teljes hitelállományon belül 1,42 százalék volt, ez a mutató az első három hónapban magasabb lett.
A legtöbb bedőlt hitelt a részletre vásárolt áruknál és gépjárműveknél regisztrálta a jegybank, de igen magas a vissza nem fizetett kölcsönök aránya a személyi hiteleknél is. Az MNB legfrissebb kimutatása szerint az első negyedévben már az áruhitelek 8,5 százalékát nem tudta fizetni a lakosság. A részletre vásárolt autóknál sem jobb a helyzet: lízingpiaci becslések szerint mintegy 40 ezerre tehető a visszavett gépjárművek száma, s tízezres nagyságrendű azoknak az adósoknak a száma is, akik többhavi részlet kifizetésével maradtak el. A legkevesebb rossz adóst az ingatlanfedezettel ellátott kölcsönöknél regisztrálta a jegybank, itt a veszteségként leírt hitelek aránya még mindig egy százalék alatt van.
Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint éppen a sok bedőlt hitel miatt változtattak a bankok korábbi hitelezési stratégiájukon. Az új tendencia szinte valamennyi pénzintézetnél megfigyelhető: az ügyfeleket a kétesebb áru- és személyi hitel helyett a jelzáloghitelekre próbálják rábeszélni, így a bank fedezete az áru, illetve a hitelfelvevő fizetése helyett a sokkal biztosabb ingatlan lesz. Hasonló tendencia érvényesül a hitelek átcsoportosításánál is: a régebben felvett kölcsönt sokszor kedvezőbb feltételek mellett lehet átvinni egy másik pénzintézethez, ám fedezetként a legtöbb esetben ingatlant kérnek.
A hitelezési gyakorlat változását tükrözi az OTP Bank legutóbbi kimutatása is. Eszerint a múlt év végén már minden ötödik saját tulajdonú lakást jelzálog terhelt, azaz csaknem 800 ezer ingatlanra vettek fel jelzálogalapú kölcsönt. Az MNB múlt héten közzétett adatai szerint a lakossági jelzáloghitelek állománya március végén elérte a 3560 milliárd forintot, ami egy év leforgása alatt 25 százalékos növekedés. A legnépszerűbbnek a szabad felhasználású jelzáloghitelek bizonyulnak: a háztartások az idén márciusig több mint 800 milliárd forintnyi ilyen kölcsönnel rendelkeztek, négyszer annyival, mint két éve.