Ősi DNS oldotta meg a régészeti vitát
Több évtizedes találgatás ért véget a törökországi Çatalhöyük városával kapcsolatban. A neolitikus lelőhelyről származó genetikai minták megerősítették: a település társadalma nőközpontú volt. A Science folyóiratban most megjelent kutatás megerősíti,
hogy a nők és lányok kulcsszerepet játszottak a korai mezőgazdasági társadalomban.
„Most először rendelkezünk genetikailag alátámasztott társadalmi szerveződési mintával egy élelmiszertermelő közösségből” – mondta Mehmet Somel, a Közel-Keleti Műszaki Egyetem evolúciós genetikusa a Live Science-nek. „És ez a minta nőközpontú.”
A 9000 éves város titkai
Çatalhöyük Közép-Törökország déli részén található, és Kr. e. 7100 körül épült. Közel ezer éven át volt lakott. A település 13,2 hektáron terült el, és különleges építészete, a tetőről megközelíthető házak, valamint a padló alá helyezett temetkezések tették híressé. A falakon élénk falfestmények, valamint sokféle női figura utalnak a szimbolikus világ jelentőségére.

Az 1960-as években James Mellaart brit régész úgy vélte, a sok női szobor az „anyaistennő” kultuszát tükrözi, amit a mezőgazdaságra való áttérés ihletett. Később Ian Hodder, a Stanford Egyetem régésze, egalitárius társadalmat feltételezett, ahol a nők és férfiak egyenlő szerepben éltek.
DNS vizsgálat a temetkezésekből
A legújabb kutatásban a Somel és Hodder által vezetett nemzetközi csoport 131 csontváz DNS-ét elemezte. Ezeket 7100 és 5800 közé datált temetkezésekből emelték ki, melyeket lakóházak padlója alá helyeztek. A kutatók 31 épületben 109 egyént kapcsoltak össze genetikai alapon.Az elsőfokú rokonokat – szülők, gyermekek, testvérek – ugyanabban az épületben temették el.

A távolabbi rokonokat – nagyszülők, unokatestvérek – többnyire a szomszédos házak alatt találták. Ez a minta arra utal, hogy a háztartásokat családi egységek alkották, akár nukleáris, akár kiterjesztett formában.
Anyai vonalak mentén szerveződtek
A temetkezési minták azonban nemcsak családi struktúrákra utaltak. A kutatók azt is megfigyelték, hogy ezek a kapcsolatok jellemzően anyai ágon jelentek meg. „Nem kerestük kifejezetten ezeket az anyai kapcsolatokat, de egyértelműen kirajzolódnak” – mondta Somel.
Hozzátette: ez ellentétben áll a neolitikus és bronzkori Európára jellemző, férfiközpontú szokásokkal.
A DNS-vizsgálatok a gyermekek biológiai nemét is megállapították, ami csontváz alapján pubertáskor előtt nem lehetséges. A lány csecsemők temetkezéseiben több mellékletet találtak, ami magasabb társadalmi státuszra utalhat. „Nem számítottunk rá, hogy a lány gyermekek több temetkezési ajándékot kaptak” – mondta Somel.