DNS-elemzés oldott meg egy régészeti rejtélyt Çatalhöyükben

Frissen publikált genetikai kutatás végérvényesen tisztázta a vitát: a 9000 éves törökországi Çatalhöyük nőközpontú társadalom volt. A neolitikus mezőgazdasági közösségben a családi szerveződés anyai ágon történt, és a lány gyermekek temetkezési mellékletei is kiemelt szerepre utalnak.

Forrás: Múlt-kor2025. 06. 27. 19:30
Çatalhöyük ősi romvárosa Fotó: TRT
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ősi DNS oldotta meg a régészeti vitát

Több évtizedes találgatás ért véget a törökországi Çatalhöyük városával kapcsolatban. A neolitikus lelőhelyről származó genetikai minták megerősítették: a település társadalma nőközpontú volt. A Science folyóiratban most megjelent kutatás megerősíti, 

hogy a nők és lányok kulcsszerepet játszottak a korai mezőgazdasági társadalomban.

„Most először rendelkezünk genetikailag alátámasztott társadalmi szerveződési mintával egy élelmiszertermelő közösségből” – mondta Mehmet Somel, a Közel-Keleti Műszaki Egyetem evolúciós genetikusa a Live Science-nek. „És ez a minta nőközpontú.”

A 9000 éves város titkai

Çatalhöyük Közép-Törökország déli részén található, és Kr. e. 7100 körül épült. Közel ezer éven át volt lakott. A település 13,2 hektáron terült el, és különleges építészete, a tetőről megközelíthető házak, valamint a padló alá helyezett temetkezések tették híressé. A falakon élénk falfestmények, valamint sokféle női figura utalnak a szimbolikus világ jelentőségére.

A nőiséget kihangsúlyozó kultikus szobor a lelőhelyről   Fotó: Sci.News

Az 1960-as években James Mellaart brit régész úgy vélte, a sok női szobor az „anyaistennő” kultuszát tükrözi, amit a mezőgazdaságra való áttérés ihletett. Később Ian Hodder, a Stanford Egyetem régésze, egalitárius társadalmat feltételezett, ahol a nők és férfiak egyenlő szerepben éltek.

DNS vizsgálat a temetkezésekből

A legújabb kutatásban a Somel és Hodder által vezetett nemzetközi csoport 131 csontváz DNS-ét elemezte. Ezeket 7100 és 5800 közé datált temetkezésekből emelték ki, melyeket lakóházak padlója alá helyeztek. A kutatók 31 épületben 109 egyént kapcsoltak össze genetikai alapon.Az elsőfokú rokonokat – szülők, gyermekek, testvérek – ugyanabban az épületben temették el.

Érdekes eredményt mutatnak a DNS-vizsgálatok    Fotó: Phys.org

 A távolabbi rokonokat – nagyszülők, unokatestvérek – többnyire a szomszédos házak alatt találták. Ez a minta arra utal, hogy a háztartásokat családi egységek alkották, akár nukleáris, akár kiterjesztett formában.

Anyai vonalak mentén szerveződtek

A temetkezési minták azonban nemcsak családi struktúrákra utaltak. A kutatók azt is megfigyelték, hogy ezek a kapcsolatok jellemzően anyai ágon jelentek meg. „Nem kerestük kifejezetten ezeket az anyai kapcsolatokat, de egyértelműen kirajzolódnak” – mondta Somel. 

Hozzátette: ez ellentétben áll a neolitikus és bronzkori Európára jellemző, férfiközpontú szokásokkal.

 A DNS-vizsgálatok a gyermekek biológiai nemét is megállapították, ami csontváz alapján pubertáskor előtt nem lehetséges. A lány csecsemők temetkezéseiben több mellékletet találtak, ami magasabb társadalmi státuszra utalhat. „Nem számítottunk rá, hogy a lány gyermekek több temetkezési ajándékot kaptak” – mondta Somel.

Nőközpontúság és történelmi következmények

„Tudomásom szerint ez az első szisztematikus bizonyíték egy tartósan matrilineáris neolitikus közösségre” – mondta Jens Notroff, a Német Régészeti Intézet régésze, aki nem vett részt a kutatásban. Somel azonban óvatosabb a fogalomhasználattal: „A 'nőközpontú' kifejezést előnyben részesítjük a 'matrilineárissal' szemben, mert az utóbbi konkrét jogi és öröklési szabályokat feltételez. Itt inkább arról van szó, hogyan határozták meg a rokonságot.

A település egyik rekonstruált szentélye az Anatóliai Civilizációk Múzeumában (Ankara)    Fotó: Wikimedia Commons

”Benjamin Arbuckle, az Észak-Karolinai Egyetem régésze szerint a tudományos közeg hajlamos kételkedni a női hatalmat középpontba helyező értelmezésekben. „Ha a minták férfiközpontúak lennének, sokkal könnyebben fogadnánk el, hogy patriarchális társadalomról van szó” – írta a Science kommentárrovatában. „Pedig régészeti, történelmi és néprajzi adatok egyaránt bizonyítják, hogy a matriarchális berendezkedés sok helyen elterjedt volt.”

Miért változott meg a társadalmi szerkezet?

A Çatalhöyükben talált nőközpontú mintázatok éles kontrasztban állnak a későbbi, európai patrilineáris társadalmakkal. Notroff szerint ez felveti a kérdést: mikor, miért és hogyan történt ilyen radikális átalakulás? Somel úgy látja, a kutatás még csak a kezdet. „Most más, korábbi társadalmakból is gyűjtünk hasonló adatokat a térségben. Hamarosan megtudhatjuk, hogy Çatalhöyük különleges volt-e, vagy inkább egy tágabb minta része.”

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.