Idén romlottak a hazai kis- és középvállalkozások beszállítási lehetőségei; a megkérdezett cégek túlnyomó többsége pesszimistán ítéli meg gazdasági kapcsolatainak kiépítési lehetőségeit – derül ki az Ecostat gazdaságkutató intézet legfrissebb felméréséből. Eszerint a cégek gazdálkodására elsősorban a megszorítások miatt visszaeső lakossági fogyasztás és a reálbérek csökkenése hat negatívan. A likviditási gondok tovább erősödtek, s egyre több cég kényszerül arra, hogy forgóeszközhitelt vegyen fel vállalkozása életben tartásához. A tőkehiány enyhítésére a legtöbb cég későbbre halasztja fejlesztéseit, s eladja nélkülözhetőnek ítélt vagyontárgyait – állapítja meg a felmérés. A fizetési problémák azt eredményezik, hogy a korábbinál kevesebb társaság tervez beruházást.
Három évvel uniós csatlakozásunk után a hazai vállalkozások egyharmada tart a piaci pozícióit megingató versenytől. Új, tőkeerős versenytárs megjelenését – a szomszédos országok gyors növekedését is figyelembe véve – már a cégek 44 százaléka valószínűsíti. Saját vállalkozásuk helyzetét illetően a szektor változatlanul peszszimista: a cégek kevesebb mint egyharmada látja javulónak pozícióját, a többség változatlansággal, illetve romlással számol.
Az Ecostat felmérése azt mutatja, hogy a teljesítményük növelésének lehetőségével számoló cégek aránya az előző hónaphoz képest érdemben nem változott, így a hazai vállalkozások mindössze negyede tartja reális lehetőségnek tevékenysége fokozatos bővítését a következő fél évben. A magyarországi vállalkozásokról és a lakosság romló helyzetéről tegnap a Kurier című osztrák lap is összeállítást közölt Nagy lyuk a pénztárcán címmel. Az MTI által idézett cikk szerint hazánkban nemcsak permanens kormányválság van, hanem a Gyurcsány-kabinet intézkedései miatt a lakosság és a vállalkozói szektor is szenved. Az összeállítás idézi a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amely szerint az idei év első két hónapjában a reáljövedelmek 7,2 százalékkal csökkentek Magyarországon.
Mint a lap fogalmaz: a pénzelvonás fő oka az energiaszolgáltatás ártámogatásának csökkentése és az általános forgalmi adó emelése. Nem csoda, hogy „szomszédaink” borúlátóan tekintenek a jövőbe – folytatódik a cikk, amelynek szerzője egy Gallup-felmérésre hivatkozik. Eszerint a megkérdezettek hetvenhét százaléka az idén lényegesen veszélyeztetettebbnek látja családja anyagi helyzetét, mint egy évvel korábban, s ötvenkilenc százaléka a helyzet további rosszabbodásával számol. A magyarok saját pénzügyi helyzetük mellett az egész gazdaságot is negatívan ítélik meg: a megkérdezettek nyolcvankét százaléka rossznak minősítette a gazdasági helyzetet, egynegyedük kifejezetten nagyon rossznak.
A lap emlékeztet: nemcsak a lakosság elégedetlen, de a vállalatok is panaszkodnak, tavaly ugyanis 18 százalékkal nőtt a csődök száma, s a fizetésképtelenség elsősorban a kereskedelmet és az ingatlanpiacot érintette. A cikk szerzője idézi a Magyarországon is tevékenykedő Coface hitelbiztosító legutóbbi felmérését, amely szerint a magyarországi megszorító intézkedések tetemes kockázatot jelentenek a vállalkozásoknak.
Az összeállítás szerint ki kell várni, hogy a nagyobb állami bevételek valóban csökkentik-e a kilenc százalék feletti, rekordméretű költségvetési deficitet. A „Gyurcsány által megcélzott
2010-es eurócsatlakozás” a hiány miatt mindenesetre illuzórikusnak tűnik – fejeződik be a Kurier cikke.

Pacalpörköltből született hazai Guiness-rekord