Felelősségünk gyermekeinkért

Vigyázz reájuk hatalmas világ! – Szabó Lőrinc óvó, aggódó szavait napjainkban is megszívlelhetnék azok a felnőttek, akik egyre kevesebbet törődnek, foglalkoznak a legérzékenyebb, legfogékonyabb és a leginkább kiszolgáltatottabbakkal, a gyerekekkel.
Engem mint bábszínészt, elsősorban az foglalkoztat, hogy a gyerekek mennyi és milyen művelődési, szórakozási lehetőséget és kulturális programot választhatnak. Azt tapasztalom, hogy kevés értékes, színvonalas mű születik a számukra. A szórakozási, kulturális kínálat sem olyan gazdag, változatos, mint a felnőtteké. Sőt, lényegesen kevesebb, különösen a peremkerületeken, vidéken és a kistelepüléseken élőké. Felháborító, hogy a közszolgálati tévé évek óta alig készít gyerekek számára új, értékes produkciót. (Már az Esti mesét is csak az m2-n lehet nézni, mely nem mindenütt fogható.) Viszont, ha készül számukra alkotás, azok gyakran csak a felnőttek világát másolják, és ezzel elveszik a gyerekektől az illúziót és a fantáziájuk szárnyalását. Új, korszerű tévéjátékokkal lehetne szórakoztatni a gyerekeket, amelyek főképp a gazdag nép- és klasszikus mesék évszázadok óta gyarapodó értékeit dolgoznák fel. A kereskedelmi tévékben gyakran bugyuta, erőszakos és agresszív rajz- és egyéb filmekkel butítják a kicsiket, melyekkel súlyos kárt okoznak a fejlődésükben.
Érthetetlen, hogy a filmrendezők, producerek is megfeledkeznek a gyermekekről. Ha számukra nem születnek értékes játékfilmek, ha kevés kulturális és művészi élményt kapnak, felnőttekként sem válhatnak az alkotások, művészetek megértőivé, rajongóivá. A legérthetetlenebb az, hogy kulturális életünk vezetői és a politikusok is csak másodrendű polgárnak tekintik őket. Egy színészgyűlésen, amelyen részt vett az Országgyűlés három képviselője, a kérdésemre, hogy miért nem ösztönzik az MTV vezetőit arra, hogy készítsenek gyerekek számára új produkciókat, azt válaszolták: felnőtteknek sem készülnek új tévéjátékok. Azon túl, hogy ez nem igaz – mert készítenek –, meglepő, hogy ez a válasz érkezett az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjaitól, akik felügyelik az MTV-t.
Úgy tűnik, számukra nem fontosak a gyermekek, hisz más területeken is mostohán bánnak velük: hátrányos a kicsiket szórakoztató színházak helyzete is. A kulturális miniszternek és a kulturális bizottságoknak kiemelten kellene gondoskodniuk a felnövekvő generációról. Ehelyett a kulturális tárca korábbi vezetői közül az egyik az operát, a másik a fiatal könnyűzenészeket, a harmadik a miniszteri keretéből a hatalompárti Hócipőt és a felnőtteknek készülő kétes értékű szórakoztató műsort támogatta. Valószínű nem tudják, hogy a gyerekek azt az értékrendet fogadják el, amit mi, felnőttek adunk nekik. Ezért lenne fontos minél több értékes alkotást, tartalmas szórakozási lehetőséget nyújtani számukra.
Kövessünk el mindent azért, hogy a gyermekek minél több derűs, értékes alkotást, mesét, zenét élvezhessenek, szórakozhassanak, hisz tőlünk is függ, hogy milyen felnőtté válnak.
Domonkos Béla
bábszínész, Budapest