Fűszerpaprika: hungaricumból kuriózum?

Főként az élelmiszerláncok által erőltetett árverseny miatt mára komoly válságba került a hungaricumként is emlegetett fűszerpaprika hazai termesztése. A szakértők egyetértenek abban, hogy az ebből kivezető út hathatós állami szerepvállalás nélkül immár elképzelhetetlen.

Soha nem látott mélyponton, lényegében válságos helyzetben van a fűszerpaprika-ágazat – közölte lapunk érdeklődésére Kapitány József, a Fűszerpaprika Kutató-fejlesztő Kht. igazgatója. Hozzátette: jelenleg komoly veszélybe került az oly sokat hangoztatott hungaricum, melyre méltán büszkék vagyunk, s remélhetőleg a későbbiekben is lehetünk.
*
Kapitány József elmondta: az elmúlt tíz-tizenöt évben a termelés és a fogyasztás nemcsak hazánkban, hanem egész Európában jelentős átalakuláson ment keresztül. A világ termelése komoly mennyiségben a földrészünktől délre eső területekre került – Dél-Amerika, Dél-Afrika, Izrael, Brazília –, ahol kedvező ökológiai viszonyok között, olcsóbb munkaerővel és kisebb energiafelhasználással igen magas hozamokat érnek el. Ennek megfelelően, az európai termőterületek csökkenéséhez hasonlóan a rendszerváltás óta idehaza is közel felére-harmadára zsugorodott a fűszerpaprika termelése. Az 1990-es évekig évente 12–14 ezer tonna őrlemény-előállítás volt jellemző, 2000-ig ez 8–10 ezer tonnára, majd 6–8 ezerre csökkent. – Tavaly pedig már alig négyezer tonna őrleményt állítottak elő hazánkban – mutatott rá Kapitány József.
– Ezzel egy időben a fűszerpaprika vetésterülete is drasztikusan visszaesett – világított rá Jaksa Lajos, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke. Elmondta, hogy az elmúlt években üzemi fűszerpaprikát öt-hatezer hektár körüli területen termesztettek, míg kiskerti termesztésben mintegy ezer hektáron vetettek fűszerpaprikát, vagyis összesen mintegy hatezer hektáron. Idén – mondta a szakértő – az elmúlt évtizedekhez képest soha nem látott mélypontra zuhant a fűszerpaprika termőterülete, becslések szerint alig 2000–2500 hektárra csökkent. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenleg előállított mintegy hétezer tonna őrleményhez szükséges fűszerpaprika közel fele ráadásul a Vajdaságból származik. Ha a hektáronkénti átlagterméssel számolunk – fejtette ki –, mindez azt jelenti, hogy a hazánkban előállított fűszerpaprika felét a szürkegazdaságban értékesítik. Az elnök ezt azzal magyarázta, hogy a termelők műanyag zacskóban kilónként 1500–2000 forintért tudják eladni őrleményüket – tehát kereslet van rá –, míg a feldolgozóüzemek az áruházláncok hozzáállása miatt ennek a felét sem tudják megfizetni. Hangsúlyozta, hogy jelenleg egyes élelmiszerláncokban 500–600 forintért kínálják a fűszerpaprikát, miközben előállítási önköltsége eléri a 800 forintot. Vagyis – tette hozzá – az élelmiszerláncok az árköveteléseikkel az elmúlt években arra kényszerítették a fűszerpaprika-előállítókat, hogy olcsóbb, dél-amerikai importtal keverjék a hazai őrleményt. – Az üzemek pedig azzal magyarázkodnak, hogy azért kell olcsóbban eladniuk a terméket, s így keveset ajánlani a hazai paprikáért, mert ezt igényli a piac. Ám ezt csak az áruházláncok igénylik, hiszen mint tapasztalható, az emberek a minőségi áruért szívesen kifizetik a kilónkénti 1500 forintot is – világított rá Jaksa Lajos. Szerinte ráadásul az elmúlt évek élelmiszer-biztonsági problémái is azért állhattak elő, mert az áruházláncok rákényszerítették az üzemeket arra, hogy a hazai őrleményt különböző importtermékekkel keverjék. Alátámasztva véleményét hozzátette: a magyarnak titulált őrlemények, melyekben három éve különböző toxinokat mutattak ki, nem lehettek hazai termékek, azokat nyilván más, dél-amerikai fűszerpaprikával keverték. A hazai fűszerpaprika-őrleményben az ilyen jellegű toxinok ugyanis nem fordulhatnak elő. Ettől függetlenül – fejtette ki – a jelzett problémák miatt, az unióban az terjedt el, hogy a magyar paprika mérgezett, ami komoly piacvesztéshez vezetett.
Kapitány is rámutatott, hogy a nemzetközi és a hazai piacokon bekövetkezett kedvezőtlen árverseny – amit főként a dél-amerikai és afrikai termékek váltottak ki – hozta válságos helyzetbe a hazai termelőket, amin csak tovább rontott az állami támogatások csökkentése, illetve az importpaprika behozatalával összefüggő élelmiszer-biztonsági problémák. Mindez termelők és feldolgozók között komoly feszültségeket gerjesztett, de a kapcsolatukon rontott az is, hogy míg az ágazatra jellemző termesztési költségek folyamatosan növekedtek, az átvételi árak csökkentek, illetve egyes években stagnáltak.
A fentiek alapján, tehát fennáll annak a veszélye, hogy a táplálkozásban betöltött szerepénél és gazdasági jelentőségénél fogva igazi magyar növénnyé, hungaricummá vált fűszerpaprika rövidesen kuriózummá válik a hazai földeken – mondta Kapitány József. Szerinte ennek elkerülése érdekében, elsősorban nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség, mégpedig a kutatás-fejlesztés, a versenyképesség és a termésbiztonság fokozását segítő, illetve az új vevői igényeket kielégítő fejlesztések előtérbe helyezésével. Emellett feltétlenül szükségesnek tartja a termelők és a feldolgozók összefogását, s nem utolsósorban az élelmiszer-biztonság fokozását. – A válságból való kiúthoz, versenyképességünk biztosításához és az ágazat életben maradásához az ágazat szereplőinek összefogása és az együttműködés immár kevés, ehhez fokozott állami szerepvállalásra is szükség van – osztotta Kapitány József véleményét a terméktanács elnöke. Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a termesztés és a feldolgozás jelenlegi élelmiszer-biztonsági helyzetén változtatni kell.
– A kialakult helyzet – mondta Kapitány József – nem csak az ágazat szempontjából sajnálatos, hiszen a fűszerpaprika az élelmiszeriparban betöltött szerepe miatt nélkülözhetetlen növénye és fűszere a magyar konyhának, s jelentősen hozzájárul a Szeged és Kalocsa környéki települések népességmegtartó képességéhez. – Utóbbihoz hozzátartozik, hogy a rendszerváltás idején a fűszerpaprika mintegy háromszázezer embernek biztosított megélhetést, akiknek száma jelenleg alig százezer körülire tehető – tette hozzá Jaksa László. – Emellett – hívta fel a figyelmet Kapitány – a fűszerpaprika konyhai és élelmiszer-ipari felhasználásán túl jelentős szerepet tölt be a gyógyászatban és a kozmetikai iparban is. A kutató-fejlesztő kht. igazgatója arra is kitért, hogy a fűszerpaprika a korszerű, egészséges táplálkozásban is egyre nagyobb szerephez jut, hiszen fogyasztása kedvezően befolyásolja az emésztést, a közérzetet, vagyis az ember egészségét.
– Nem elhanyagolható – tette hozzá Kapitány József –, hogy a fűszerpaprika az egyedüli növényfaj Magyarországon, melynek termesztése kizárólag hazai nemesítésű fajtákkal történik. Ezen fajták legfőbb értéke, hogy ellenállnak a baktériumfertőzéseknek, a lombozat és a virág így egészséges marad, s ezáltal a legelső virágból képződő termések korai érésűek és jó minőségűek lesznek.